1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

263

! I

i *

Pataki elvtárs kérdése: a program az eddig be nem épített területeket jelöli ki további lakásépités céljára, ezek között 3 úgy szerepel, hogy nem előnyös. Ezekkel a második kötetben tételesen foglalkozunk és amikor egy-egy vizsgált lakótelepnél közöljük, hogy nem előnyös, pl. Rákosligetnél, akkor együttesen a közlekedést, a viz-, az energia, a csatornaellátás kérdéseit elemezzük olyan szinten, ahogyan ez ma áttekinthető.

Tehát ebből a programból leszűrt következtetések ezek. Ennek elsősorban gazdasági kihatása van, túl sok épitőipari kapacitást kötnek le. Mindezek alapján határozta meg az anyag, hogy előnyös, vagy nem. Egyáltalán nem társadalompolitikai, városfejlesztési szempontok alapján, mert városfejlesztési szempontból ezek a területek alkalmasak építésre. Egyetlen megfontolás merülhet fel, nevezetesen az, hogy a városfejlesztésnek az elmúlt félévszázadban a kelet-iránybat törekvés volt a jellemzője, ami ellent mond annak az alapvető struktúrának, hogy a Duna felező vonala Buda- pestnek, nemcsak városképileg, morfológiai, közlekedési, közmű k üzemeltetési feltételek kapcsán, mert hiszen innen nyerjük a viz

jelentős részét, ez a recipiense a szennyvíz-gyűjtésnek. Értelemszerűen a városfejlesztés iránya a Duna mentén észak és déli irányban volna a legracionálisabb. Ezzel ellentétes volt a kelet-nyugat- irányú fejlesztés.

Most a tisztelt VB előtt szereplő anyag a fejlesztés zömét észak, észak-kelet, dél, dél-kelet pesti, ill. déli irányba jelöli ki. Meg kell mondani, hogy vizsgáltunk azonban kényszerűségből olyan területeket, amelyek kelet irányba, pl. cinkotai

fejlesztést tártak fel. Azonban morfológiai szempontok figyelembe- 12 -