1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
422
3o Az 199o-re vonatkozó javaslatunknál abból az alapelvből indultunk ki, hogy az átlagos családnagyságot ebben az időtávlatban a szoros értelemben vett demográfiai tényezők mellett a kialakítandó lakásállomány struktúrája fogja meghatározni. A javaslat tehát célprognózis, mely olyan feltételek esetén teljesül, ha a lakásépités megfelelő mértékben alakítja át Budapest lakásállományát, és a lakásmechanizmus ezzel ösz- szehangoltan, hatékonyan működik. A célprognózisnál a következő elgondolásokat vettük alapul: 1./ Össztársadalmi szempontból nem helyes, ha Budapest családösszetétele tovább atomizálódik. Biztosítani kell annak feltételét, hogy a családok összetétele az érdekeltek számára megfelelő módon alakulhasson. Az össztársadalmi érdé] kék az életmód alakulása mellett gazdasági vetületben is jelentkeznek. 2./ A gazdasági vetület kettős irányban jelentkezik. A későbbiekben javasolt lakásszám felépítésén túlmenően további férőhelyek létesítése az átlagos lakásnagyság növelése esetében csak 5o %-os többlet-költségeket jelent, további önálló lakások építésével szemben. ta 3./ A gazdaságosság második vetülete abban jelentkezik, hogy az idős egyedülállók /nagymama/ egy részének családon belüli elhelyezkedése rendkivüli mértékben tehermentesíti a szociális otthoni, illetve kórházi hálózatot. ' * 4./ Az érdekelt családok szempontjából is rendkivül előnyös, ha megadjuk a lehetőséget az idős egyedülállók családon belüli elhelyezésére. Az idős emberek társadalmilag és egyénileg is hasznos funkciót töltenek be /gyermekek felügyelete, bevásárlás stb./, és ugyanakkor betegség esetén gondozásuk megoldott. A kétgenerációs együttélés viszonylag szűk méretekben, de mégis tízezres nagyságrendben társadalmi igényként jelentkezik. Ennek lehetőségét mindenesetre biztoL--------U f------------------------------------- --------1— © ——re rn1 1 .'tt
