1978. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

423

sitani kell, és as érintett családok megítélésére kell biz- ni, hogy ezzel a lehetőséggel élni kivánnak-e. 5./ A társadalom nem vállalhat magára olyan kötelezettsége­ket, hogy minden 25 évnél idősebb családtag /gyermek/, vagy minden 15, illetve 2o évnél idősebb egyedülálló részére ön­álló lakást biztosit. /Az OT számitások egyik alternatívá­ja/ Ilyen helyzet még sehol sem alakult ki, és a társadal­mi igénynek ilyen megfogalmazása a tervezési távlatban nem reális. Ugyanakko össztársadalmi szempontból sokkal fonto­sabb feladat, hogy a népességi reprodukció biztosításának előfeltételeként megfelelő méretű és összetételű lakásállo­mányt alakítsunk ki. A családegységek számának várható alakulását a következő táblázat mutatja: looo-ben Megnevezés 1976. 1981. 1986. 1991.x lakónépesség száma 2o71 211o 2l3o 215o ebből intézeti ht-ban él loo loo 95 9o lakásban lakó személyek száma 1971 2olo 2o35 2o6o családegységek átlagos nagysága /főben/ 2,36 2,35 2,35 2,35 családegységek száma 835 855 866 877 * Az OT-KSH prognózis csak 2o8o-21oo ezer fő lakosságsaámot tartalmaz. Táblázatunkban szereplő magasabb előirányzat ki­alakulásával az előzőekben foglalkoztunk. Családösszetétel: a lakásszükséglet nagyság szerinti össze­tételének meghatározása céljából hipotézist kellett felállí­tani a távlatban várható családösszetételre. Erre vonatkozó­éin kiindulásnak a budapesti lakosság 197o. évi családössze­tételét fogadtuk el, és a százalékos arányokat vetítettük az 199o. évre tervezett családegységszámra. Ezt az eljárást azért alkalmaztuk, mivel megítélésünk szerint nagyobb idő­L 2 \ ^ 31 BlMÍÉÍÍfia-iií tr ii iin ii ] 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom