1978. május 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
151
r »————■ ' ■■ — ■■ 111 ■ .......... ■1 i1 ■ ■w&a- 30 Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a kormányzat sohasem a szeszesital-fogyasztás megszüntetéséről beszél, hanem az antialkoholizmusról. A fogyasztást nem akarjuk megszüntetni. Itt valós társadalmi igényekkel állunk szemben. A fogyasztást megfelelő korlátok között akarjuk tartani, a fogyasztás módját akarjuk kulturáltabbá tenni, az egészségre káros fogyasztási mértéket akarjuk csökkenteni és korlátok közé szorítani. Erről van szó. Ehhez kell igazítanunk tevékenységünket. A határozati javaslattal kapcsolatban kénytelen vagyok megemlíteni egy dolgot. Nem kifogásolom a harmadik bajuszt, hogy a minisztérium vizsgálja meg, mert ez benne van a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodásunkban és a munkatervünkben, de nem ez az elsődleges. Javaslok ez elé bevenni egy pontot, hogy a vendéglátó ipari vállalatok a kieső szeszesital-forgalom helyébe minden eszközzel törekedjenek az étel és az alkoholmentes ital forgalmazására. Ez felel meg a társadalmi és a vállalati érdekeknek. Ezt vegyük be első helyre! Ez a félévi felülvizsgálat azt jelentheti, hogy Magyarországon két vagy három vállalatfajta jöhet számításba, és abból már egy eldöntött: az Utasellátó. Ezt azért é- rintette a legsúlyosabban a rendelkezés, mert a vasúti pályaudvarokon és a forgalmi csomópontokon óriási kiesés követke- zett be állami elhatározásból. Itt már nem is lehet azt az illúziót kelteni, hogy a főváros vendéglátó ipari vállalatai majd állami kasszából lesznek rendbe hozva.
