1978. május 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

148

- 27 Ugyanakkor olyan ellentmondás is van, hogy miközben ezeket megszüntetjük, az igény - az előbb említett okok miatt - nem csökken, hanem növekszik, ezért meglevő egységeink mennek tönkre, és válnak ugyanolyan kultúrálatlan helyekké, mint amilyeneket megszüntettünk, mert sajnos az italozás meg közben jelentős mértékben növekszik.

Volt egy italboltunk a Madách téren. Megszüntettük. Egy nagyon Ízléses tejvendéglőt nyitottunk a helyén. A Bárczy István utca sarkán levő I. osztályú eszpresszónkból viszont, ahol 15-20 Ft-ba kerül egy féldeci, ugyanaz lett, ami azelőtt a Madách téren volt.

Ez tehát bonyolult kérdés. Ez beletartozik az általános összefüggésbe, amiről az előző napirendi pontnál már szó volt. A kórházi büfék munkahelyi büféknek minősülnek, ott tilos szeszes italt árulni. Ha ilyent találunk, arra a legszigorúbb büntetést szabjuk ki.

Kuczman elvtárs a kisvendéglők sorsa felől kérdezősködött. A fejlesztési irányelvekben kisvendéglők léte- » sitése központi célkitűzésként szerepel. Azt lehetne mondani, hogy az a fő irányzat, hogy a tömegétkeztetést szolgáló egységeket fejlesszük, vagyis az önkiszolgáló éttermeket, más vonatkozában pedig mind a belföldi, mind a külföldi idegenforgalomra való tekintettel szaporítani kell ezeket a hangulatos, egyéni jellegű kisvendéglőket. Ezen a területen értünk is el nagyon szép eredményt.

Itt is van anyagi meg kapacitáskérdés is, de o- lyan probléma is van, hogy ahol jelentős szanálások vannak, mint Csepelen vagy Kispesten, ott szanálják azokat az egységeket, amelyek egyébként még alkalmasak lennének erre a célmsmrnmaaam* " “ ' "‘ 11 1

...............................................................................1 ■ 11 ■>*»»> 1 > "1 „■

L_ "- ’ 0