1978. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

229

^ ~ B[rn I ’***?- 40 ­már az összes udvari, szárnyat le lehet bontani, s ennek vég­ső fázisában majd kialakulhat egy kertes beépités, belül pe­dig egy összefüggő zöldterület. Nyilvánvaló, hogy a bontások dvégzése után a szer­kezeti felújitásokat kell elvégezni, és korszerű lakásokat kell kialakitani. Nemcsak a lébontott épületállományban szűnnek meg lakások, hanem a megmaradó épületállományon belül is fognak megszűnni lakások az összevonások miatt. Például 3 szoba-kony­hából lehet csinálni 2 komfortos, egyszobás lakást. Felvetődik a kérdés, hogy mi legyen a földszin­teken. Nyilvánvaló, hogy társfőosztályainknak, a kereskedel­mi vállalatoknak, a szolgáltató vállalatoknak megvannak az i- gényeik. Ezekre a területekre általában a kis boltok és a kis szolgáltató létesítmények jellemzők. Nyilvánvaló, hogy célsze­rű lenne a földszintek utcai részében korszerű ABC-áruházakat és szolgáltató létesítményeket létrehozni. Az udvari részeken a földszinten mozgássérültek lakásait lenne célszerű létrehozni, azonkívül bizonyos új tí­pusú közösségi helyiségeket, amelyekre mér van igény. Ma már nem mángorlókra, mosókonyhákra van igény, hanem barkácsmühe- lyekre, kondicionáló termekre, körzeti párthelyiségekre, ping­pongtermekre, és igy tovább. Az előzetes tárgyalások és testületi ülések során felmerült a rehabilitációnak egy hátránya is. Változatlan ma­rad az utcák szélessége, és a közlekedés nem tud jelentősen javulni. Gondolom, hogy parkolásra a tömbök belsejében is kell területet biztosítani, hogy a viszonylag szűk belvárosi utcák­ban ne akadályozzák a forgalmat az utcákon parkold gépkocsik. L j i

Next

/
Oldalképek
Tartalom