1978. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
r . A végrehajtás módjával kapcsolatban nem az az elképzelésünk, hogy az érintett tömb lakéi szükséglakásokba, átmeneti lakásokba költözzönek, hanem az, hogy az első tömb lakói véglegesen kerüljönek elhelyezésre a város más részeiben. A következő tömb lakói közül azok, akik beleférnek, kerüljönek az első tömbbe, és igy tovább. Ennek megvan az az előnye, hogy például a terézvárosiaknak nem kell elmenniök Újpalotára, csak lakást és tömböt cserélnek, és nem kell hozzá átmaneti lakás. Elnök : Van kérdés? /Nincs/ Kinek van észrevétele? Dr. Reischl Antal: Ez rendkívül nehéz, de rendkívül időszerű téma. Helyesnek tartom, hogy a városnak ahhoz a részéhez nyúltak hozzá, amely a legakúttabb helyzetben van. Köztudott, hogy a kis körút és a nagy körút között elterülő belső városrészeink a legsűrűbben beépített, a legsűrűbben lakott területek, s miután a földszintes és egyemeletes épületek a városban másutt - gondolok Óbudára meg a VIII. kerület külső részére - már szanálásra kerültek, időszerűvé vált ennek a belső kerületnek is a megvizsgálása. Ezt még az is időszerűvé teszi, hogy megindult ezen a legsűrűbben lakott területen egy fellazulási folyamat. Az anyag is igazolja azt, hogy évenként kh. 10 000 ember költözik ki erről a területről. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb lakások, amelyek fekvésük révén nem korszerűsíthetők, mert udvari lakások, megürülnek, ezenkívül nagyon sok fiatal elmegy, mert ezen a területen nem tudunk részére gyermekintézményeket biztosítani. IÁ 7 J- 40/a -
