1977. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
463
I I / f ^ w> ■ tervszerűség, az anyagi eszközök ésszerű felhasználása, a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Ebben a pozitív irányú folyamatban a VB intéz- kedési tervében meghatározott gazdálkodási szempontoknak ós irányelveknek a hatása fejeződik ki. Az intézmények gazdálkodásában a tervszerűségre való törekvések ellenére a költség-vetések tervezésében tapasztalható a legtöbb hiányosság* Általános jelenség hhí-c az intézményeknél a bázis terv,adatokra épülő mechanikus tervezés* Ez a mechanikusság a tervezés során - más vonatkozásban - az irányitó szervek részéről is érzékelhető, ami az intézményi előirányzatok kialakításához alapul vett atlagnormativák, vagy az előző évi tényszá- moknak korrekció nélküli alkalmazásában nyilvánult meg. Az intézmények működésének eltérő feltételeit, a feladatok változásait ez a gyakorlat figyelmen kivül hagyja. A költségvetési alapokmányok széles körben nem, vagy csak hiányosan tartalmazzák az alapvető mutató- és mérőszámokat, nem részletezik megfelelően a feladatokat, melyek a reális előirányzatok meghatározásához elengedhetetlenek lennének. Több esetben a teljesítménymutatók várható alakulását - az intézmények kihasználtságát - sem veszik figyelembe a tervezésnél. Pl. A fővárosi csecsemőotthonokban a teljesítménymutatók számának csökkenését az 1976.évi költségvetés összeállításánál nem vették figyelembe. A 3o-4o %-os előirányzat-többleteket igy évközben kellett zárolni. A szükségesnél magasabb mindezek miatt az évközi előirányzat módosítások száma, ami a gazdálkodás tervszerűségét rontja. A feladatok és az előirányzatok összhangjának a megítélését ezek a tényezők nagy mértékben nehezítik. A pótlólagos eszköz.]uttatasr.ak a gazdálkodásban a vizsgált időszak alatt \ l \fl is jelentős szerepe volt. A pótelőirányzatok zömmel központi kezdeményezés alapján kerültek engedélyezésre, azok juttatása általában kellően előkészi- U q | tett és megalapozott volt. Körültekintőbb tervezéssel azonban a pótelőirany,, zatok egy jelentős része elkerülhető lett volna. fe&y A pótlólagos eszközjuttatások céljellegüek voltak, döntően az intézményi eszküzellatottsági szint javítását és a nagyobb karbantartási munkák elvé- geztetését segítették elő. 11 1 - m ........ ■ 1 1 ■ 1 ■ ”« m
