1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

423

| I .ff • -TO to—~ fjPjl I ' U ^ ^ ” |-31./ A család harmonikus működése ma már egyre nagyobb mértékben feltételezi azoknak a gazdasági, egészségügyi, oktatási, stb. intézményeknek a jól kiépitett hálózatát, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a család napi tevékenységéhez. Ezeknek az intézményeknek n működése társadalmi érdek is, mivel társadalmi szükségleteket elégítenek ki.

A családpolitika részint ezeknek az intézményeknek működtetéséi és fejlesztését .jelent.i . Az intézmények fejlesztésében, működésűk módjában és abban,ahogyan az egyénei:, vagy családok szolgáltatásaikhoz hozzájuthatnak, mindig van - ha nem is nagymértékű - alternatívája a társadalomnak. Ezeknek az alternatíváknak egyike vagy másika eltér abban is, hogy hogyan hatnak a családi magatartásokra, .zért az az állami törekvés, amely ezeket az intézményeket létrehozza és fenntartja, egyben befolyásolja is a családok magatartását, még akkor is, ha ez a vonatkozó döntéseke en nem volt kifejezett cél.

2./ Az intézmények egy másik, az előbbitől nehezen elhatárolható csoportjánál olyan intézményekről, vagy intézkedésekről van szó, ahol a cél eleve az, nogy a családi magatartásokat valamilyen szükséges változásra ösztönözzük. Ezeknek a csa4 ládpolitika fogalomkörébe történő utalása teljesen nyilvánvaló, niszen alanya a család. Maga az intézmény, pedig kimondottan a politikailag megfogalmazott célok és döntések realizálását szolgálja.

Az előbbi két csoport nehezen határolható el egymástól, már

csak azért i3, mert akár a családi élet zavartalan menetéhez szükséges társadalmi feltételek biztosítását szolgálják, akár magát a családi életmenetet - ugyanaz az intézmény körülményektől és a konkrét megoldási módoktól függően kerülhet egyik, vagy másik csoportba, vagy éppen egyidejűleg mindkettőbe is tartozhat. Ilyen pl. a lakáselosztás rendszere, vagy

i-------------------- |