1976. november 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

422

-2­munkaterületek és módszerek, amelyek révén eredményesebben és- azonos ráfordítások mellett is - többet segíthetünk abban, hogy a családi élet kiegyenoulyozottaobá váljék. Arra teszünk kísérletet, hogy elsősorban a kifejezetten csa­ládom érintő, - főként az oktatási, az egészségügyi és szo- ciál iolitikai, valamint a lakásosztály munkájá an jelentkező - családpolitikai problémákat ismertessük. Nem foglalkozunk rész­letese sem a szolgáltatásokkal, sem a kiskereskedelmi hálózat­tal, vagy egyéb területekkel, noha nyilvánvaló, hogy a család háztartási tevékenységét, ennek időigényét és racionálisak.) szerkezetét mindezek nagyban befolyásolják, te yen, éo ehhez i j hasonló fontossága kérdések bekapcsolásával előterjesztésünk- mint az élet valósága - végtelenné tágulna. I. A családpolitikai feladatok végzésének alapelvei A család és a társadalom között egyértelmű kapcsolat és kölcsön­hatás van. A társadalmi környezet meghatározó szerepet játszik a családi élet alakulásában és fejlődésében. Ugyanakkor a csa­lád a társadalomnak olyan kis közössége, amely működésével nem­csak az egyes emberek életének alakulásában játszik fontos sze­repet, hanem a társadalom életében is. A családok magatartásától függ az uj nemzedék száma, egészsége és társadalmi minősége, az ember szellemi és fizikai erejének napi újratermelődése, sok tekintetben a társadalmat károsan érintő magatartásformák meg­előzése. Jelentős szerepe van a szabadidő felhasználásában, a fogyasztási szerkezet alakulásában, hatása érezhető az emberek munkahelyi és állampolgári magatartásában is. ' "VI / tó / ^ !_------------—J . _ to- . — 1 * '■ ■ w to—T !■■■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom