1976. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

227

- 9 ­no használjak jelzőt! - mindazokat a súlyos gondokat ismerem, i amelyek a lakosság részéről ezzel kapcsolatban felmerültek. Megoldja-o egy irányítási mechanizmus önmagában ezeket a problémákat? Nem, csak segit, de megteremti azt a ke­retet és feltételt, amelyben egyrészt a meglevő szellemi, más­részt a meglevő gazdasági kapacitást szocialista fejlődésünk jelenlegi igényének megfelelően tel tudnánk használni. Nem kétséges, hogy az egészségügyre a szellemi­eken és az anyagiakon keresztül forditott erő felhasználása messze elmarad attól, amit megfelelő érdekeltségi szisztémá­val el lehetne érni. Ezt az anyag is hozza. Jelenlegi egészségügyi szervezetünk hármas képet mutat. Nagyon durva leszek. Gondolkoztam rajta, hogy lehetne ezt finomabban kifejezni, de nem tudom. A: magyar egészségügy feudál-kapitalo-szocialista építmény, amelyben megvan a feu­dalizmus teljes hierarchiája, a kapitalizmusból adódó keres­kedés és üzérkedés, és mindezt a szocialista társadalom által nyújtott - nem is kevés - anyagi alapokon egyéni haszonszerzés formájában számosán élvezik. Mindenki előtt ismeretes, hogy ez a lakosság e- gészségügyi ellátása szempontjából hátrányos és nagyon kiáltó ellentéteket szül. A jelen körülmények között pontosan a párt- határozat konzekvens végrehajtására való minisztériumi törek­vés és a minisztérium rendelkezései teremtettek olyan feltéte­leket, amelyek között valóssá vált az integrált egészségügyi ellátás biztosítása. Hogy leegyszerűsítsem a kérdést - egyszer már mond­tam itt, most újból mondom -, ha különböző érdekeltség jelenik meg a kórházban dolgozó szakorvos és a rendelőintézetben dől­J zzfi [_ ] m—mmmm I 11 I | w m •< ..........-*■ 1 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom