1976. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

r gosó szakorvos, a körzetekben dolgozó orvosok és belgyógyá­szati osztályainkon dolgozó orvosok körében, akkor es az el­lentétes érdekeltség érthető módon végső fokon a betegellá­tás rovására megy, illetve ment. Est csak úgy lehet kiküszö­bölni, hogy egy új szisztémán belül az érdekeltségi viszonyo­kat többé-kevésbé azonos szintre hozzuk. Ezzel tulajdonképpen a szocialista egészségügy alapelvének azt a vonását vagyunk képesek biztositani, amely- lyel a hozzáférhetőséget javítjuk. Biztosítani vagyunk képe­sek a jelen körülmények között a magas szintű ellátást is, hi­szen az Egészségügyi Törvény az állampolgári jog deklarálása mellett biztosította - részben szervezeti vonatkozásaiban - az alapellátástól a specializált ellátásig a megfelelő felté­teleket, ha nem is mindenben optimálisan, de az alapvető fel­tételeket biztosította, a 26 OOO orvossal biztosította az or­vosi ellátottság döntő momentumát, és felszereltségben is biz- tositotta a korszerű ellátás alapkövetelményét. Ugyanakkor viszont a jelenleg szükséges diagnosz­tikai készülékek, az operatív beavatkozásoknál alkalmazott fi berendezések szétszórtan nem hasznosíthatók, nagy az állási­dő, ami növeli a betegek várakozását, és akadályozza a hozzá­férhetőséget . I" Sem a felelősség oldaláról, sem egyébként nem volt érdekelt egy klinikai osztály abban, hogy a területén levő betegek minél előbb, minél gyorsabban azt a szintű ellá­tást kapják, amely szintű ellátást a szocialista Egészségügyi Törvény előir. I f! :^ÉÍÉÉ£: Ebből adódik, hogy elhatárolódva jelentek meg az egyes szakágazatok, és a beteg nem az állapotának mindenkor li--------------—J ______ _____ | iBMWWWttTlíw

Next

/
Oldalképek
Tartalom