1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
325
,- 6 Ugyanakkor korábbi, 1973-'"ban végzett felmérések szerint a Pest-negyei Tanács a fővárosi hulladékoknak a megye területén történő elhelyezésével nen ért egyet,.elscsorban korlátozott lehetőségeik és környezetvédelmi szempontok alapján. b/ Égetéses ártalmatlanítás Műszakilag és gazdaságilag legkedvezőbb megoldás az égetés, mely a főváros kommunális és ipari hulladékát higiénikus módon ártalmatlanítja. Az égetőmű megvalósításával a teljes budapesti szemét ártalmatlanítási költsége, az égetőmű nettó üzemköltségét is figyelembe véve, 1931-1990. években 5747 MFt; 40 km-re történő szállítás esetén pedig 8100. MFt, igy a népgazdasági megtakarítás 10 év alatt 2353 MFt. Tehát a szemétégetőmü nagyobb beruházási költsége 10 éven belül megtérül. Az égetőmű létszámigénye 179 fő, melyből ca 100 főt a beruházó a meglévő létszámából biztosit. Az a./ változathoz képest a létj |j * számmegtakaritás 1559 fő. Az 1200 t/nap teljesitményü égetőmű az 1930-ra várható fcvái ' rosi hulladék-mennyiség kb. 60 %-ára ad megoldást, igy 1990 / után a fennmaradó részt nagyobb távolságra /40 km/ kell szállítani. Ezért jelenlegi ismereteink alapján indokolt a teljes hulladékmennyiség ártalmatlanítására még egy hasonló ka- k pacitásí égetőmű megépítése. 2.2. Az égetéses ártalmatlanítás Indoklása A lerakáson kivül az elégetés ma a legelterjedtebb és legkorszerűbb módszer, mert a legkisebb szemétszállítási igénnyel jár, közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb, legjobban ellenőrizhető eljárás és "melléktermékként" értékes energia keletkezik. Hi ‘ Az égetéses hulladékártalmatlanitás előnye, hogy a szemét összetételváltozására kevésbé érzékeny /mint pl. a komposztálás/ igy hosszú távon alkalmazható, és egy berendezéssel nagymennviségű hulladék égethető el. A berendezés lakott I 3K í — —------------------------------------------------------------------------------¥ I j^1 1 1 immm - re- —re» ■
