1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

326

területen is telepíthető, a környezeti ártalmak nem jelent­keznek, illetve a megengedett szint alctt tarthatók; az ége­tésnél felszabaduló nőenergia hasznosítható. A visszamaradó "végtermék" steril salak, pernye és vashulladék. Az európai nagyvárosok a lerakóhelyek betelése miatt jelent­kező szemétártalmatlanitási problémáikat nagy többségükben égetéssel oldották meg. Európában több mint 100 égetőmű van üzemben. Az égetőművek kevés kivétellel hőhaaznositással /gőz, hő­vagy áramszolgáltatással/ működnek. 2.3. A fejlesztés nagyberuházási formájának indoklása A fejlesztést az V. ötéves tervidőszakban valósítjuk meg. A teljes fejlesztési költség előirányzata 2161,8 millió Ft, ame­lyet döntően központi forrásból kell fedezni. Ennek indokai:- a Fővárosi Tanács fejlesztési lehetőségeit meghaladja, mert a kommunális ásazat normatív alapon készitett számítási anyaga nem teszi lehetővé a nagy költségekkel járó beruhá­zás megvalósítását.- A Köztisztasági Hivatal saját fejlesztési alapja jelenték­telen a szóbanforgó fejlesztési költséghez képest. A külön e célra képzett alapból, mely az ipari hulladék lerakási díjtételéből képződik, az V. ötéves tervidőszakban saját hozzájárulásként csupán 300 millió Ft-ot tud biztositani.- Az Országos Tervhivatal Elnöke 1974. december 6-án engedé­lyezte a csehszlovák külkereskedelmi szerződés megkötését ás egyben irányelveket adott a Szemétégetőmü létesítésének pénzügyi megalapozására.- A Szemétégetőmü amortizációjából képzett és pótlásra igény­be nem vett fejlesztési alap terhére 700 MFt állami köl­csönt. f - A fejlesztési költségelőirányzat hiányzó részét, 843,8 MFt­ot költségvetési juttatásból kell fedezni, mely összeg meg­haladja a Fővárosi Tanács beruházási lehetőségeit. 32• L— --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_| f- 7 ­i *-

Next

/
Oldalképek
Tartalom