1976. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
324
T i % tÓ3. A szemét égetéses ártalmatlanítása jelenleg a legfejlettebb eljárás - és hosszú távon is az marad - mert a boraié, fertőzés és szennyezés veszélyét jelentő hulladékot higiénikusan, a környezetvédelmi kivánalmaknak megfelelően ártalmatlanítja. Budapesten a szemét ártalmatlanítására - a Környezetvédelmi, közegészségügyi, műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve - két alternatíva alkalmazható: a/ Város közigazgatási határán kívüli hulladéklerakás Hulladéklerakásra alkalmas új nagyobb befogadóképességű helyek csak a főváros közigazgatási határán tűi, átlagosan 40 km távolságban találhatók, ami kocsifordulóra számolva 60 km-es szállítási távolság növekedést jelent. /Lásd B.15. oz. mellékletben./ • Ehhez a Köztisztasági Hivataliak t járműparkot 221 db Skoda-azemétszállitó kocsival, az iparnak 442 db konténeres géppel és kb. 177J dn 5 ..-es tartállyal kell növelni, továbbá az új telepek és a lerakóhely kialakítása is jelentős költséggel jár. A .pótlólagos beruházási igény 950 millió forintra becsülhető. A létesítmények és járműpark üzemeltetéséhez 1638 fő- melyből 663 fő gépkocsivezető - munkábaállitása szűk- $ sege3. k Az üzemköltség 1961-ben a 40 km-es szállítási távolság miatt évi 296 MFt-ról 810 IíFt-ra növekszik, vagyis nép- gazdasági szinten 514 MFt évi költségnövekedéssel kell számolni. A város határán kívüli lerakás lehetősége csak elvileg adott, Ú3 Budapesttől állandóan távolodva lehet Í csak lerakásra alkalmas helyeket találni, ami annál is * kevesebb eredménnyel biztat, mert a fellelhető gödrök . egy részébe lehet csak szerves hulladékot elhelyezni. ! m&i • ■ H * 32h ■ L _________________________________________________________ L_ __________________________________________________________________________________________- 5 i
