1976. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
262
rr~ _ 4 7./ Az állami és lakossági érdeket sértő kisipargyakorlás megak;lyozása érdekében lavaroljukt A kisiparosok és a megrendelők közötti vitás ügyek elintézéséről, a polgári bíróságok jogerős Ítéletük egypéldányávul ti.jékoztssFák az iparhatóságot. Gyakorta fordul elő ugyanis, hogy rossz minőségűi va^y késedelmes munkavégzés miatt a megrendelők közvetlenül bírósághoz fordulnak, nem veszik igénybe az I.foku iparhatóság, ill. a KIOSZ segítségét a vita rendezéséhez. Ezekben az esetekben a kisiparos felróható magatartásáról ez iparhatóság nem szerez tudomást, igy a lakossági érdeket sértő, felelőtlen munkavégaé- zés sem kerül szankcionálásra. Helyes lenne, ha a jogszabály lehetővé tenné, hogy -a kisiparos Ipargyakorlásával összefüggésben keletkezett polgári per, ill. perek eredményeként az iparhatóság iparvisszavonásra tehessen intézkedést. Hasonlóan fentiekhez, problémát jelent, ho -y oz iparhatóságok gyakorta nem tájékozottak a kisiparosok elleni büntető eljárásokról, azok eredményéről. Mivel a Ivr. 12.§./l/ a./ és /2/ a. pontjai, iparvisszavonási szankciót fűznek a kisiparos bűntett miatti jogerős szabadságvesztés büntetéséhez, fontos az is, hogy ezekről a büntetésekről az iparhatóság tudomást szerezzen. Javasoljuk, hogy jogszabály tegye oz ügyészi szervek, vagy a büntető Ügyökben eljáró bíróságok kötelezettségévé a tájékoztatást. 8./ A kisiparosok iparszünetcltetési lehetőségeinek korlátozását. Jogszabály /tvr. 9,§./ biztosítja annak lehetőségét, hogy a kisiparos iparát, bejelentéssel 6 hónapig, ezen túlmenően további hat hónapig iporható- sági engedéllyel, szüneteltesse. Ezzel a lehetőséggel visszaélve egyes kisiparosok évekig szüneteltetik iparukat, indokolatlanul ves+nek igénybe helyiséget, a lakopséfi igények kielégítését elhanyagolják, gátolják. A visz- szaélés lehetőségét biztosítja az is, hogy a jogszabály nem határozza meg, milyen időközönként szüneteltethotő az ipar, ill. két szüneteltetés között, mennyi ipargyakorlással eltöltött időnek kell eltelnie. Célszerűbb lenne, s az idényjellegű szakmák problémáit is megoldaná, he a jogszabály a bejelentéshez kötött szüneteltetés idejét / a kivételes esetek; pl. katonai szolgálat, szülés, igazolt betegség, stb, külön szabályozása mellett/ 3 hónapra ' csökkentené, s ezen túlmenően csak további 3 hónapra biztosítana lehetőséget engedély alapján való Bzüner.eltetésre. A legfeljebb hat hónapra való szüneteltetés egy naptári éven belül, csak egy alkalommal fordulhasson elő. 9./ A kisiparosok alkalmi munkaközösség létesítési lehetőségének megszűntetését. • A termelő kapacitások növelését, ezzel az árutermelés fokozásét teszi lehetőve a tvr. 16.§-a az alkalmi munkaközösség létesítési lehetőség biztosításával. Az alkalmi munkaközösség létesítési lehetőség, egy-egy meghatározott munka különböző szakmáju kisiparosok által való közös elvégzésének módját biztositje. Tapasztalati tény, hogy ezzel a lehetőséggel a kisiparosok nem élnek /1971. év ótn ilyen kérelem Budapesten nem volt/, a megrendelővel külön- külön kötnek szerződést, ill. a munkavégzésben szükséges kooperáció a megrendelő és az egyes kisiparosok közötti szerződésekben szerepel feltételként. Ennél fogva a nagyobb, ill. szélesebb körű kooperációs munkavégzésekiL--------——J ; L— mmm i 1 "J 'p 11