1976. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

262

rr~ _ 4 ­7./ Az állami és lakossági érdeket sértő kisipargyakorlás megak;lyozása érdekében lavaroljukt A kisiparosok és a megrendelők közötti vitás ügyek elintézéséről, a polgári bíróságok jogerős Ítéletük egypéldányávul ti.jékoztssFák az iparhatóságot. Gyakorta fordul elő ugyanis, hogy rossz minőségűi va^y késedelmes munkavég­zés miatt a megrendelők közvetlenül bírósághoz fordulnak, nem veszik igény­be az I.foku iparhatóság, ill. a KIOSZ segítségét a vita rendezéséhez. Ezekben az esetekben a kisiparos felróható magatartásáról ez iparhatóság nem szerez tudomást, igy a lakossági érdeket sértő, felelőtlen munkavégaé- zés sem kerül szankcionálásra. Helyes lenne, ha a jogszabály lehetővé ten­né, hogy -a kisiparos Ipargyakorlásával összefüggésben keletkezett polgári per, ill. perek eredményeként az iparhatóság iparvisszavonásra tehessen intézkedést. Hasonlóan fentiekhez, problémát jelent, ho -y oz iparhatóságok gyakorta nem tájékozottak a kisiparosok elleni büntető eljárásokról, azok eredményéről. Mivel a Ivr. 12.§./l/ a./ és /2/ a. pontjai, iparvisszavonási szankciót fűz­nek a kisiparos bűntett miatti jogerős szabadságvesztés büntetéséhez, fontos az is, hogy ezekről a büntetésekről az iparhatóság tudomást szerezzen. Ja­vasoljuk, hogy jogszabály tegye oz ügyészi szervek, vagy a büntető Ügyökben eljáró bíróságok kötelezettségévé a tájékoztatást. 8./ A kisiparosok iparszünetcltetési lehetőségeinek korlátozását. Jogszabály /tvr. 9,§./ biztosítja annak lehetőségét, hogy a kisiparos ipa­rát, bejelentéssel 6 hónapig, ezen túlmenően további hat hónapig iporható- sági engedéllyel, szüneteltesse. Ezzel a lehetőséggel visszaélve egyes kis­iparosok évekig szüneteltetik iparukat, indokolatlanul ves+nek igénybe he­lyiséget, a lakopséfi igények kielégítését elhanyagolják, gátolják. A visz- szaélés lehetőségét biztosítja az is, hogy a jogszabály nem határozza meg, milyen időközönként szüneteltethotő az ipar, ill. két szüneteltetés között, mennyi ipargyakorlással eltöltött időnek kell eltelnie. Célszerűbb lenne, s az idényjellegű szakmák problémáit is megoldaná, he a jogszabály a bejelen­téshez kötött szüneteltetés idejét / a kivételes esetek; pl. katonai szolgá­lat, szülés, igazolt betegség, stb, külön szabályozása mellett/ 3 hónapra ' csökkentené, s ezen túlmenően csak további 3 hónapra biztosítana lehetősé­get engedély alapján való Bzüner.eltetésre. A legfeljebb hat hónapra való szüneteltetés egy naptári éven belül, csak egy alkalommal fordulhasson elő. 9./ A kisiparosok alkalmi munkaközösség létesítési lehetőségének megszűnte­tését. • A termelő kapacitások növelését, ezzel az árutermelés fokozásét teszi lehe­tőve a tvr. 16.§-a az alkalmi munkaközösség létesítési lehetőség biztosítá­sával. Az alkalmi munkaközösség létesítési lehetőség, egy-egy meghatározott munka különböző szakmáju kisiparosok által való közös elvégzésének módját bizto­sitje. Tapasztalati tény, hogy ezzel a lehetőséggel a kisiparosok nem élnek /1971. év ótn ilyen kérelem Budapesten nem volt/, a megrendelővel külön- külön kötnek szerződést, ill. a munkavégzésben szükséges kooperáció a meg­rendelő és az egyes kisiparosok közötti szerződésekben szerepel feltétel­ként. Ennél fogva a nagyobb, ill. szélesebb körű kooperációs munkavégzések­iL­--------——J ; L— mmm i 1 "J 'p 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom