1976. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
261
^ —■—“ «■* ^" 1 | S5®—»~ '- 3 Az iparjorositvány kiadással ugyanis nem jön létre munkaviszony a kisiparos és az iparhatóság között, igy a foglalkoztató vállalat, szövetkezet munkáltatói jogai nem szenvednek csorbít. Javasoljuk: hogy a vállalati hozzájárulás helyett, a jövőben a vállalat véleményét kárje ki és mérlegelje az I.foku iparhatóság az iparkiadár.kor. Abban az esetben, ha a kisiparosként való munkavégzés károsán befolyásolná a *unkeviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, vállalati javaslatra az iparjogesitványt vissza lehet, súlyos fegyelmi büntetés kiszabása esetén pedig vissza kell vonni. A munkaviszony megszüntetés, csak akkor járjon iparvisor.ovonási következménnyel, ha a kisiparos a megszűnés napjától számított 30 napon bellii nem létesit ujabb munkaviszonyt. 5./ A gyáai jogon való kisipargyakorlár lehetőségének megszüntetését. A tvr. 11.§-a, továbbá a 2/1958.A.l./Kip.M.sz.r, 20,§./3/-/6/bekezdései lehetővé teszik, hogy a kisiparos halála után a kiskorú gyermek, vnoy ellát etlun unoka jogán, túlélő házastárs hiányában gyán. folytathassa a kisipari tevékenységet. Gyámi jogon való kisipargyakorlásra irányuló bejelentés a' utóbbi években ne* volt a fővárosban. Tapasztalataink szerint ez az. ipargyakorlási forma, a szocialista társadalombiztosítás érv sellát aura vonatkozó rendelkezései folytán meghaladott. A gyámi jogon való ipargyakor- lás ma már csak a gyám récére jár, ill. járhat tényle.es előnnyel, ellenőrzése, a gyám és az iparryakorlásban közreműködő felelős vezető beszámoltatása, felelősoégrevonása nem biztosított megfelelően. 6./ A kisipari alkalmazotti létszám differenciálását. Az 1958. évi 9.sz.tvr. 15.§./l/bek. jelenleg egyöntetűen 3 főben állapítja meg a kisiparosok által foglalkoztatható alkalmazottak létszámát, ezen túlmenően, iparhatósági engedéllyel további 3 fő foglalkoztatására ad lehetőséget. Az alkalmazott feglalkoztatás tág lehetőséget biztosit a kisiparosoknak, hogy tevékenységűket károsan vállalkozás jellegűvé fejlesz- szék, gyakran tapasztalható, hogy a kisiparon ipari munkát nem végez, csak az üzletvitellel kapcsolatos ügyeket intézi. Álláspontunk szerint a jelenlegi 3 alkalmazott foglalkoztatást, csak sz építőiparban indckelt fenntartani, mivel az idesorolt szakmákban a segitők foglalkoztatású /szakmunkások, segédmunkás/ elengedhetetlenül szükséges. Más iparokban a foglalkoztatható alkalmazottak számát 1 főre kell csökkenteni, az ezen felüli /3 alkalmazottig terjedhető/ foglalkoztatást iparhatóság! engedélyhez kell kötni. A foglalkoztatható alkalmazottak körébe tertezik az özvegyi jogon ipart * gyakorló kisiparos felelős vezetője. Gyakorlati tapasztalat, hogy a felelős vezető gyakran visszaél az özvegy szakmabeli iárstlanságával, a munkavállalás, munkavégzés nem a jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A feltárt jogszabálysértésekért az esetek többségében csak a kisiparos felelősségrevenására van lehetőség. Az ilyen irányú problémák megelőzése érdekében javasoljuk, hogy a jogszabály kiemelt alkalmazotti kategóriaként határozza meg a felelős vezető munkabérét, felelősségének szabályait. Ezen túlmenően helyes lenne, ha a felelős vezetőt jogszabály erkölcsi bizonyítvány beszerzésére és az iparhatóságnál való bemutatására kötelezné. Az ipar jo ges it vány kiadását kizáró büntettek /tvr. 3.§./2A«k./ esetén a felelős vezetőként való feglalkoztatás tudomásul vételét az iparhatóság elutasítaná. Az özvegy és a felelős vezető közötti munkaszerződést Írásban kell megkötni és azt a KlOSZ-nál a felelős vezető munkakönyvével együtt láttamoztatni kell. A KIOSZ az özvegy érdekeinek képviseletében, ellenőrzi c szerződési feltételek betartását. (, | 11 —J
