1976. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

217

i különbségek vannak, melyek kihatnak az iskolák tevékenységére. A szakmunkásképző intézetek túlnyomó többségében megfelelő lét­számú műszaki és gazdasági apparátus segiti az oktató-nevelő munkát, mig a szakközépiskolák nagy részére ez nem jellemző. Az egészségügyi szakiskolák személyi ellátottsága kedvezőtlen. A 11/1975. EüM.sz. utasításban előirt képesítési követelmények­nek az oktató-nevelő munkát végzők egy hányada /25 nem felel meg. fasor ckULi Az irányitás további tagozódásának következményeként az egyes is­kolák objektív feltételei - tárgyi ellátottsága, tantermi és tan­műhelyi helyzete - is jelentős módon különböznek egymástól. Egyes iskolák működési feltételei kifejezetten rosszak, mig más iskolák tantermei, tanműhelyei csak részben kihasználtak. Vannak szak­munkásképző intézetek, ahol az egy tanteremre jutó tanulók száma 50, s vannak olyanok is, ahol ez a szám eléri, vagy meghaladja a 150-et. Az utóbbi szám azt jelzi, hogy ezekben a tantermekben reg­gel 7-től este 9-ig rendeskorú tanulók oktatása folyik, /van nem egy olyan iskola is, mely saját tanteremmel sem rendelkezik, gyá­rak, kórházak által kialakított szükségtantermekben /53.sz. Inté­zet, Gyermekápolónőképző Iskola stb./, vagy bérelt helyiségekben /Kirakatrendező és Dekoratőr Szakmunkásképző Iskola stb./ végzik az oktatást./ A kívánatos létszám 65-70 fő lenne. Ez jelentené az egymüszakos oktatás megvalósításának lehetőségét. ► » Az egységes szakmunkásképzés bevezetésével ez a helyzet tovább romlott éppen azokban az iskolákban, ahol a túlzsúfoltság eddig is jellemző volt. Ezeknek /kereskedelmi, vendéglátóipari/ az is­koláknak problémáját a jelenlegi iskolahálózat változtatása nél­kül megoldani nem lehet, mivel eddig sem rendelkeztek elegendő számú tanteremmel. /Szász Ferenc, Békés Glasz Kereskedelmi ill. Vendéglátóipar! Szakmunkásképző Iskolák./ A szakközépiskolákban az egy tanteremre jutó tanulók száma 32 és szélsőséges helyzetek nem tapasztalhatók, A képzés egyes terüle­tein azonban szakmai aránytalanságok alakultak ki. Egyes népgaz- daságilag fontos területeken elégtelen a szakember utánpótlás /gépész, forgácsoló/, más, divatos szakmákra indokolatlanul nagy a túljelentkezés /kozmetikus, fogműves, rádió- TV. szerelő stb./. 1 _______ i' |l mtmmrnmm *■■■■■■41 _____________ _|----------------------------------------—------- — ' ■ "> 1 11 V '-^

Next

/
Oldalképek
Tartalom