1976. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
218
r ~ i A jelenlegi fővárosi szakoktatási iskolahálózat a korábbi évek gazdasági lehetőségeihez igazodva alakult ki. A középfokú szak- oktatási intézmények többsége nem szakképzési célokra épült. Ezért működik ma is nem egy esetben szakközép- ill. szakmunkás- képző iskola általános iskolával, vagy gimnáziummal közös épületben. Ez a körülmény jelentősen gátolja az egy épületben elhelyezett különböző tipusú iskolák oktató-nevelő munkáját. Az ilyen feltételek között működő szakoktatási intézmények /pl. a Szász Ferenc, a Than Károly Vegyipari Szakközépiskola stb./ sem a szakmai ellátottság színvonala, sem a tanulói létszám növelése tekintetében nem fejleszthetők. E probléma nagyságát szemléltető módon érzékelteti az a tény, hogy az önálló esti tagozatú intézményeken kivül /számuk 17/, még további 18 kettős, vagy hármas társbérletben működő iskola található a budapesti szakoktatási hálózatban. Az épületek többsége 1945 előtti /pl. a szakmunkásképző iskolák 47 %-a 1900 előtt épült !/, ezért a korszerű oktatás-nevelés tárgyi feltételei és a megkívánt körülmények az iskolák többségében mind nehezebben biztosithatók. Az iskolák elégtelen számához és nem kielégítő helyzetéhez viszonyítva az utóbbi 15 évben a szűkI séges pótlásokra és fejlesztésekre csak kis mértékben került sor. /A jelenlegi iskolahálózat statisztikai jellemzőit az l.sz.melléklet tartalmazza./ Ebből adódóan is az egyes iskolák pedagógusai ma még egymástól lényegesen eltérő körülmények között dolgoznak. k A korábbi iskolafenntartók anyagi lehetőségeitől függően eltérőek az iskolák működési költségei. Jelentős eltérés tapasztalható még az azonos képzést folytató iskolák esetében is az egy tanulóra jutó képzési költségek tekintetében, /pl. a Varga Katalin Ruhaipari Szakközépiskolában 6.200,- Ft., mig ugyanez a mutató a Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskolában 12.400,- Ft. volt 1972-ben./ A volt szaktárcái iskolákban e költségek általában magasabbak, mig a tanácsi irányítás mellett működő iskolákban alacsonyabbak voltak. E költségek alakulása jelzi azt is, hogy az iskolák felszereltsége, eszköz-, gép- és műszerellátottsága ma még különböző. Ez a helyzet kényszerítő erővel sürgeti, hogy olyan változtatások, módosítások történjenek az adott iskolahálózatban, amelyek a meg■ dM j|
