1975. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
150
' " ' 1 ' "' .. ' l l ■ ll, ll ., ,- 13 A foglalkoztatás azt hiszem, kicsit félreérthető volt, elnézést leérek a fogalmazásért. Ili nem tartjuk jónak a színészi foglalkoztatást. Állandó társulatok jöttek letro, amo- c t lyek7magukban véve pozitívnak tartunk, sok objektív problémával, amely nehezíti a színészi foglalkoztatást. Ilyen pl. maga a karakterszerep. Ha egy színész ilyen szerep játszására alkalmas, nem minden évadban tűznek ilyen darabot műsorra, ebben az esetben elmarad a színész foglalkoztatása. Vonnak olyanok, akik kiöreged- tok, vagy éppen a nyugdíjkorhatár előtt állnak, magasabb a védett- kor, ott vannak a színházban, nem tudják szerepeltetni őket, a szerepkörből teljesen kiöregedtek. Vannak nem megfelelően foglal- L koztatottak, vannak olyanok, akik váltásban vannak, egyik azerepi % körből kiöregedtek és a másikba még nem nőttek bele. Nem tudják foglalkoztatni őket. Vannak olyan színészein!:, akiket, mint nemzeti kincset kell tartani és foglalkoztatásul: jóval kisebb. Ilye- nek pl. Bulla Elma, Sulyok Liária. Statisztikailag igényelhető lenit ne és úgy mutatható ki, hogy nem szerepelnek megfelelően. E mclS , „ I lett azonban vannak tehetséges színészeink, akiknek nem megfelelő 4 \ foglalkoztatásuk van és mi éppen azt mondjuk, hogy nem csupán x gazdasági és állami, hanem elsősorban művészeti kérdés. Megkell ' mondani, ha a színészek saját társulatukban nem kapnak megfelelő szerepet, akkor más színházhoz mennek éo azok egészségesx raozgá\ sát tudjuk elősegíteni éppen a szinház művészi fejlődése érdekében. ! Vidéki és Budapesti szinház! Újra mondom: Kb. • az a természetes általában, hogy a színházi vezetők,hasonlóan a tehetséges fiatal rendezők vidéken kezdenek. Amikor beérnek, akkor jönnek Budapestre# Es az általános tendencia, ezt tartjuk mi I
