1975. augusztus 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
r m I I !■ ^ ___ , A régóta használt viznyeró' területek eliszaposodása miatt viszont mintegy 80-100 ezer m3 viztermeló' kapacitás megszUnik. A víztermelés lehetó'vé teszi az épUló' lakások ellátását, elsősorban Buda déli részén, de a város más területein is a vizellátás javítását. Felépül a Gellért-hegyi 80 ezer m3-es viztároló. Az ivóvizellátásba bekapcsolt lakások aránya eléri a 89-90 %-ot, a telekhatáron belül közműves ivóvízzel ellátott lakosságé pedig a 97 %-ot. A tervidőszak alatt 340 -360 km uj ivóvizhálózat, és 220-240 km uj közműcsatorna építhető. Ezzel 1980-ban Budapest lakosságának 76 %-a él majd cr tornázott területen. A főváros levegőtisztaságát kedvezően érinti, hogy 35 - 40 ezerrel emelkedik a gázfűtéssel ellátott és 60-70 ezerrel a távfűtött lakások száma. Környezetvédelmi szempontból igen nagy és egyre növekvő gondot okoz, hogy a fővárosban naponta kb. 1,0-1,2 millió m3 szennyviz keletkezik és ehhez képest a biológiai szennyviztisztitó kapacitás csak mintegy 3 %. A Duna fokozottabb védelme a fővárosi ivóvizellátás, környezetvédelmi szempontok és nemzetközi előirások miatt egyaránt indokolt. Ezért az V. ötéves tervidőszakban be kell fejezni a jelen tervidőszakról áthúzódó dél-pesti biológiai szennyviztisztitó telep 42 ezer m3 kapacitású bővítését és el kell kezdeni az észak-pesti biológiai szennyviztisztitó épitését. Ez azonban 1980-ig csak a mechanikai tisztítást fogja biztositani. A főváros északi területein nagyarányú lakásépités valósul meg, (Békásmegyer, Káposztásmegyer, Újpest) és ez legkésőbb a VI. ötéves tervidőszakban a biológiai tisztítás megoldását is igényli. A feladat megvalósitása nélkül, vagy a Duna fővárosi - északi részét - és ezzel az egész fővárosi szakaszt - elszennyezzük, 4 vagy nem engedhető meg ezen területeken a tömeges lakásépités. (Káposztásmegyeren pl. 26 ezer lakás felépítését tervezzük.) Folytatódik a belső, jól közművesített és a külső, döntően munkáslakta területek közötti különbségek csökkentése. Ezt a célt a tervidőszak során mindenekelőtt a tömeges lakásépités és a vállalati forrásokból erre a célra felhasznált 350 - 400 millió Ft szolgálja. A mélyenfekvő, belvizes városrészek viztelenitésében is előrehaladunk. A Budapesten keletkező háztartási hulladék megsemmisítése már napjainkban is gondot okoz. 1980-tól a szállitási távolságok, kocsifordulónként 60-70 km-rel való növekedése súlyos és egyre fokozódó anyagi terhet jelentene. Ezért - a világ nagyvárosaihoz hasonlóan - tovább nem halasztható a korszerű szemétégető megvalásitása. Ennek beruházási költsége közel 2 milliárd Ft, amely - tudomásunk szerint - ezideig még nem került az V. ötéves tervbe felvételre. A beruházáshoz - különböző forrásokból - kb. L l p-jj
