1975. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
140
- 7 Több ügyben azonban az ügy elintézésének elhúzása volt tapasztalható, mert a pénzügyi hatóságnak vagy a társadalombiztosítási szervnek a fennálló tartozásra tekintettel az iparjogositvány visszavonása iránt tett javaslatára csak hónapok múlva, nem egyszer a szerv sürgetésére hoztak első fokon határozatot. Ilyen súlyos késedelem ellenére a hozott határozatok hiányos tényállást tartalmaztak, sok esetben akkor is, ha az adatok az iratokból kiderültek. Az iparjogosítványok adóhátralék miatti visszavonásához - bár ezt korábban az Ipari Főosztály is hiányosságként állapította meg « még mindig elfogadnak olyan javaslatokat, amelyek nem tartalmaznak utalást arra, hogy a kisiparos adóhátraléka saját hibájából keletkezett vagy nem derül ki abból, hogy hány havi a tartozás. Amennyiben a kisiparosnak többféle /pl. adótartozása és kisipari nyugdíjjárulék-hátraléka, vagy az ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátraléka/ olyan tartozása van, amely tartozás közül egyféle tartozás önmagában is alapul szolgálhat az iparjogositvány visszavonására, a többi tartozás vonatkozásában nem minden eset- ► ben deritik fel a tényállást, olykor pedig, bár az iratok között erre nézve adat is található, a hozott határozatban nem hivatkoznak az egyéb tartozás fennforgására. A XII.kér. Tanács VB.Ipari-Kereskedelmi Osztálya az egyik ügyben pl. az iparjogositvány visszavonása tárgyában hozott határozam tát csupán a nyugdíj járulék-hátralék fennállására alapozta, de azt már nem vizsgálta, hogy emellett az alkalmazotti járulék és a kötelező betegségbiztosítási járulék hátralék milyen mérvű, s igy e tartozások is alapul szolgálhatnak-e az iparjogositvány visszavonására. Ezt a kérdést még a panaszeljárás során elrendelt uj eljárás keretében sem tették vizsgálat tárgyává. Ezért az uj eljárás során - ismé|L_ T ______hJ ____ -■—-—
