1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

47

Egyes körzeteken belül lehetséges kisebb - a koncentráció alacsonyabb fokán álló - kereskedelmi központok létrehozá­sa is. Ilyen esetben a telepítésre javasolt kapacitás- adatok rugalmasan kezelendők /vagyis a koncentrált háló­zatú kereskedelmi központok kapacitása tovább osztható, ha a célszerűség ezt diktálja/. A kereskedelmi központok közül kiemelkedő jelen­tőségűek a városrészközpontok, amelyeknek kiépitése a ne­gyedik ötéves terv-periódusban megkezdődött. 10. A városközpont decentralizált rendszere­A budapesti Általános Rendezési Terv a főváros központrendszerének kialakításában abból indul ki, hogy a jelenlegi kerületek általában nem tekinthetők önálló város­részeknek. Ezért a főváros monocentrikus jellegének felszá­molása, illetve csökkentése során, az általános rendezési terv a városmagot körülvevő városrész-központok, illetve a külső településgyürü csoportjainak összefogására, telepü­léscsoport-központok fejlesztését tartja szükségesnek. A tervkoncepció - egyezően az általános rende- zési tervvel - hat városrészközpont fokozatos kiépülésével számol. Nem foglalkozunk ehelyütt a Belvárossal, amelynek nagy kereskedelmi súlya, speciális helyzete miatt, fejlesz­tési lehetőségét külön tárgyaljuk. ' A városrészközpontok rendszere lényegében teher- mentesítő gyűrűként veszi körül a városközpontot. Kialakítá­suknál lényeges volt az, hogy a meglevő vagy potenciális le­hetőségek kihasználásával a főváros kereskedelmi hálózat-rend­szerébe szervesen illeszkedjenek. Ezen túlmenően a főváros egyes területszektorai között jelenleg meglévő ellátottsági differenciák csökkentését, vagy megszüntetését is biztosita- niok kell. , ! fi i- — i- 31 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom