1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
48
bbmmmhm r l A i E központok igénybevétele a lakosság számára - éppen a jó gyorsforgalmi hálózat kiépitése folytán - nem kényszert, hanem mindenekelőtt kedvező lehetőségeket kínálnak. Vonzásuk nem korlátozódik csupán a városrész lakosságára, hanem változatos funkcióiknál, jó forgalmi megközelítésüknél, esetleg sajátos profiljuknál fogva, a városrész területén túli vonzást is kifejthetnek. E sajátos profil meghatározásánál figyelembe kell venni a városrész központokra számításba jöhető területek már kialakult és jól fejleszthető tradícióit. Budapest sürün beépült belső magjában, ahol mintegy 700.000 lakos él, a budapesti városközpont egyben a városrészközpont szerepét is betölti. A többi városrész-központ létesitését, helyének megállapitását nagymértékben meghatározza a gyorsvasut-hálózat megépítése, illetve az épités ütemezése, a városrészközpontok megvalósításának sorrendjét a hálózat kiépüléséhez kell illeszteni. A Budapesti Általános Rendezési Terv a főváros agglomerációjának olyan központrendszereit alakitja ki, amelyben a belső városmagot mind a budai, mind a pesti oldalon három, egymástól meglehetősen jól elhatárolható városrész veszi körül, ós minden egyes városrészhez egy-egy városrész-központ tartozik. , A pesti oldal északi részén Újpest és Rákospalota bázisán már ma is kialakulóban van egy uj városrész-központ körvonala, a két peremváros lakossága ma együttesen mintegy 150.000 fő, az Újpalotai-lakótelep lakosaival Újpest és Rákospalota központjának átépítésével ez a szám kb. 220.000-re, a Káposztásmegyeri lakótelep felépítésekor kb. 300.000-re emelkedik. A városrész-központ helyét az Általános Rendezési Terv, Újpesten az északi gyorsvasut tervezett vonala mentén jelöli ki. Vonzása előreláthatóan ki fog terjedni Angyalföldre és az északra fekvő Dunamenti településcsoport lakosságára vi : L ! -
