1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

383

j 72 I

mentünk építkezni és itt beljebb nem történt semmi. Akkoriban elkövettük a hibát, hogy ott kint épült nagyobb lakótelep és a belső részen maradt az élet, ahogy van.

A rekonstrukció a fő témája az anyagnak, ehhez szeretnék pár szót hozzászólni. Kétségtelen, hogy a kerületnek két jellegzetes része van. Az egyik a Wekerle-ielep, amely egységes tervezés alapján ma is korszerűnek mondható területe a kerületnek. A másik része pedig az, amelyik rendkivül sürü beépítésű és gazdaságtalan úthálózattal rendelkezik. Ha ránézünk a rajzra, rügbön lehet látni, hogy sűrűn vannak egymás mellett az utcák, ennek megfelelően nagyon kis telkek, nagyon rendszertelen, sürü, földszintes beépítéssel.

\ Teljesen egyetértek a kerület fejlesztési törekvéseivel, mégis, amikor a térképre ránéz az ember, bizonyos szak- szerűséget hiányol ebben az elképzelésben, amely keresgél bizonyos területeket, nem pedig határozottan jelöli meg azokat. Utalok pl. olyanra, hogy a kerületet erősen határolják vasútvonalak.

Pl. nőm veszi figyelembe ezeknek a vasútvonalaknak az elizolálá— sát bizonyos fokig a lakóterületektől. Nyilvánvaló, ha erre komoly

ti

rendezési terv készülne, tehát területfelhasználási terv, abban fa szerepelne annak vizsgálata, hogy az üzemeknek kell-e még tartalékterület. Nem vagyok biztos benne, hogy a Vörös Csillag Gépgyárnak elég-e a területe. Ilyen vonatkozásokban fejetek közlekedési problémát is, rátekintve a rajzra, látható, hogy párhuzamos útvonalakra viszi az átmenő forgalmat. Ami nyilvánvalóan azt hozP| • tété | 7

! —-----------mi I