1974. május 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

59

ujitási előirányzatok felhasználását az a körülmény, hogy az álléeszközérték után, az érvényben lévő %-os kulcsok alapján képezhető felujitási alap előirányzata viszonylag igen alacsony összeget tesz ki, ugyanakkor az elvégzendő feladatoknál a forint szükséglet lényegesen magasabb. Ennek következtében a tanácsok rákényszerülnek arra, hogy egy-egy nagyobb felujitási munkákhoz a szükséges előirányzatokat több éven keresztül tartalékolják. Ezek az előirányzatok, mint felhasználatlan összegek jelentkeznek és rontják a teljesítés arányát. Befolyásolta még a felhasználások alakulását az a körülmény is, hogy a vállalatok általában csak a munkák teljes befejaósét követően számláznak, aminek következtében nagyobb összegű kifizetések húzódnak át a következő évre, annak ellenére, hogy azok mögött már elvégzett munka van.

Az ágazat teljesítését erősen befolyásolta a tartalék előirányzatok alakulása is, ugyanis a tartalék költséghelyeken teljesítés nem szerepelhet. Az előző évhez képest 92 millió Ft-al több előirányzat állt e cimen rendelkezésre, ami részben a gazdálkodás stabilitását szolgáló biztonsági tartalékból, részben pedig a pénzmaradvány tartalékából tevődik össze.

3. Bérgazdálkodás.

A bérgazdálkodásban továbbra is érvényesült az a pozitív tendencia, hogy a szervek béralapjukat feladataikhoz igazodóan igyekeztek felhasználni és ezzel az anyagi érdekeltséget fokozták. Az álláshelyek betöltéséhez, a végzett munka elismeréséhez kedvezőbb feltételeket teremtettek.

Az elmúlt év során jelentősen nőtt a bérgazdálkodási jogkörrel felruházott szervek, intézmények száma azáltal, hogy 1973. január 1-től kezdődően a 158/1971.M.M. számú utasitás alapján az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetői önálló munkáltatói és bérgazdálkodási jogkört kaptak.

11 ■ ö !

I-------------------- I- 46 -