1974. március 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
' Az 1977-78-ban bevezetésre kerülő új pedagógiai dokumentumok és az ezeket megelőző kísérletek, szakmai véleménycserék, bővülő továbbképzés a pedagógiai eszközöket is fokozatosan létrehozza. A demográfiai apály nem indokolja a középfokú oktatás intézményhálózatának általános fejlesztését, de a kapacitások jobb kihasználása mellett is szűk> V. ségessé tesz feszültségfeloldó beruházásokat, részfejlesztéseket meghatározott területeken /testnevelés és sport, diákotthonok, szakmunkásotthonck, műhelyek, diákétkeztetés/. Megfelelő pályairányítással, az egyes intézmények felvételi keretszámainak előírásával tartani szükséges a IV. ötéves terv végére kialakítandó beiskolázási arányokat /29 % gimnázium, 71 % munkára előkészítő középfokú iskola,/' A gimnáziumok beiskolázási szama 1977-ig csökken, 1978-tól kozd újból emelkedni. Lehetővé válik a tanulócsoportok számának és létszámának csökkentése. : a szükségtantermek felszámolása, a kabinetrendszerü ellátás feltételeinek javítása, az 1978-ban belépő új óraterv és tanterv fakultatív tantárgyi rendszerének előkészítése. Bár az előzetes számítások szerint a faráultati- vitás a hagyományosnál mintegy 20 %-os tanteremtötbletet kivár, - e többlet- igény az intézmények rendelkezésére álló keretek közt kigazdálkodható. Fejlesztést tehát nem tervezünk, csupán 1 szanálásra kerülő épület pótlásáréi kell gondoskodnunk. /III,kér. Martos Flóra Gimnázium/. Jelentősebb szervezési, essközfejlesztési gondot okoz a gimnáziumi tanul ah egy részét a munkára való bekapcsolódásra felkészítő tanfolyami rendszer feltételeinek megteremtése, de a szakoktatási intézményekkel való együttműködés, a munkaoktatás ediig kiépített bázisai útján a megoldás megtalálható, ► A testnevelés órakeretének 50 %-os megemelése következtében egyszerre mog- növekedett tornatermi igények kielégítése a tervidőszakban nem lehetséges, A legsúlyosabb gondokkal küzdő iskolák számáraterveznénk csupán 5 tornaterem felépítését. A gimnáziumok tartalmi-pedagógiai tevékenységének középpontjába azt kell állitani, hogy mindkét funkciójuk teljesítéséhez megközelítően hasonló és a mainál magasabb színvonalat érjenek el az egyes intézmények. A felsőfokú intézmények beiskolázási igényei mennyiségben ás minőségben nem csökkennek. I te H ’ i- 1 ráI
