1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
139
I i- 3 A XIII.kér. Ingatlankezelő Vállalat 42.3 millió Ft-ot tehát lo4«2 millió Ft -os lakóházfelujitási keretének 25,8 %-át irányozta elő, épületek 1973. évi teljes felújítására. Az áthúzódások figyelembevételével a teljes felújításra kijelölt 42 épület összea felujitási költsége 97,7 millió Ft, az egy légköbméterre átlagosan jutó költség 300,- Ft. A teljes felújításra kijelölt épületek próbaszerű helyszini bejárása során a Csanádi u. 22. alatti lakóházról megállapítottuk, hogy az viszonylag jó állapotú és igy nem indokolt a légköbméterenként 205 Ft költséggel előirányzott teljes felújítás. Homlokzat^tatarozáson kívül csupán tetőjavításra és a belső burkolat kisebb javítására van szükség, semmi esetre sem teljes felújításra. Ez utóbbi a szóbanforgó épülettel kapcsolatban jelenleg még akkor sem szükséges, ha a főútvonali tatarozások elvégzése során egyébként célszerű' az egyes éguTe- tek valamennyi fő szerkezeti elemére kiterjedő teljes felújítás. Előfordul, hogy a címjegyzékben csupán a valamely szakmából éppen rendelkezésre álló kapacitás lekötése érdekében irányozzák elő bizonyos munkák elvégzését. A XIII. kerületben a Gogol utcában éa a Garam utcában az elmúlt évek folyamán megtörtént az épületeknek a gázfűtésre való átállítása. Feleslegessé váltak tehát a pincerekeszek és az udvari fáskamrák. A fent említett szűkös pénzügyi helyzetben az ingatlankezelő vállalat mégis 929.000 Ft-ot irányzott elő, az 1973* évi címjegyzékben a Gogol u. 36. és 38.. valamint a Garam u. 30. és 32. sz. épületek fáskamráinak felújítására, Illetve lomkamrákká való atalakitasára.' Mog- itclésunk szerint egy-egy lomkamrára 5-6.000 Ft-ot, négyzetméterenként tehát, mintegy 1.000 Ft-ot még akkor sem indokolt előirányozni, ha történetesen van "üres" ács-, illetve asztalosipari kapacitás. Itt jegyezzük meg, hogy átfogó intézkedést tartunk szükségesnek a fokozatosan fölöslegessé váló mosókonyhák, szárító helyiségek és padlás rekeszek továbbiakban való fenntartásával, illetve felújításával kapcsolatban i3 tekintve, hogy ezek a helyiségok egyre kevésbé töltik be eredeti rendeltetésüket. Nem látszik tehát ésszerűnek, hogy azok karbantartására, illetve felújítására a vállalatok továbbiakban "mechanikusan" jelentős összegeket fordítsanak. A felszabaduló helyiségeket célszerű lenne tárolást szolgáló bérleményekként hasznosítani és felújítás helyett inkább ilyen célra átalakítani. I- T I
