1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
121
i J tekinthetjük. Különösen azért, mert az épületállomány bruttó értékét korrigálták a könyvileg nyilvántartotthoz képest. /A bruttó értéket a korrekciók növelték/. így a felujitási szükséglet bruttó értékre vetített százalékaránya torzult, ami könnyen belátható, ha a számítási alapkápletet jobban szemügyre vesszük: felujitási szükséglet normatív felujitási szükséglet lm a bruttó érték %-ában “ korrigált Állományi bruttó érték* F azaz: f fi «* n ■®T Nyilvánvaló, hogy a értéket eredményező korrekciók Fn adott értékei mellett f értéket csökkentik ós ha ezzel a ősökként f felujitási kulcosal a továbbiakban a könyvileg nyilvántartott állományi bruttó érték /B/ alapulvételével számítjuk a felujitási i- gényt, akkor a kapott eredmény /lehet, hogy elfogadhatóan közel esik a már megszokotthoz/, de nem fejezi ki a valóságos szükségleteket. A már részletezett - és értékelt - számítási módszerekkel élve a fővárosi lakóépületek /lakóházak/ felujitási hátraléka 1970. XII. 31-ón 12.604 milliárd forintra tehető. 1972. XII. 31-óre vonatkozóan - tudomásunk szerint - nincs részletes számítás, ezárt csak becsülhetjük azt, ás nem követünk el nagy hibát - hiszen a számítások hibahatára is labilis - ha az 1971-72. évi elmaradást az 1960-1970 közötti elmaradással időarányosan becsüljük meg. így 1972. XII. 31-ón a fővárosi lakóépületek felujitási elmaradása 13.628 milliárdforintra tehető. „ * A felújítási hátralék becslése a Budapest Főváros Tanácsa Ingatlankezelési és Épitési Főigazgatósága szakembereinek módszere alapj án A Fővárosi Tanács Ingatlankezelési és Épitési Igazgatóságának szakemberei a felujitási hátralékot olyan módszerrel becsük, amelyben eltekintenek az 1961. XII. 31-i időpontra vonatkozóan I-----------------I I - 4 -
