1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
122
I I ‘ - 5 megállapított felujitási hátraléktól /helyesen, mert mint azt már említettük, ez az érték bizonytalannak tekinthető és tovább- vezetósi lehetőségeket sem nyújt, illetve a továbbvezetéshez szükséges informáoiók rögzítése az ópületleltározás után nem történt meg elfogadható mértékben és minőségben/. Becslési módszerünk lényege az, hogy a felújítandó lakóépületek lakásszámát az egy lakás felujitási költségeinek átlagával /az 1972. évben érvényes árszinten ós tényadatok felhasználásával/ szorozva jutnak a becsült épületfelujitási hátralék mértékéhez. Ennek mértéke 16 milliárd forintot tesz ki. A vázlatosan ismertetett becslési módszer előnye a régebbi becslésektől valő indokolt elszakadás ás az, hogy a felújítandó épületek /lakások/ számában minden olyan lakó egységet figyelembe vesz, amely a szükségesnek mutatkozó felujitási ciklus /25-30 év/ figyelembevételével felújítást igényelnek. További érdeme a módszernek, hogy a felujitási szükségletet a legfrissebb fajlagos /lakásra Jutó/ felujitási tényszám segítségével állapítja meg. A felújítási hátralék durva becslése az ÉGSZI rendelkezésére bocsátott információk alapján A felujitási elmaradás alábbiakban ismertetett durva becslését a kutató rendelkezésére bocsátott utólagos informáoiók^* /1973. X. 26-án/ tették lehetővé, ha nem is szigorúan tudományos alapon, - de az információhiány következtében - gyakorlati kényszerűségből fakadóéul. 4/ - Jelentés Inokai János országgyűlési képviselő részére Fővárosi Tanács Ingatlankezelési ós Épitési Főigazgatósága. Bp. 1973. VI. 7. /1971-1972. év átlagai/ 5/ - A kezelt lakásállomány leűchatósági színvonala 1976. I.l-ón. 6/ - Láng Győző, dr. Kristóf Vinoe: A lakóházjavitási hitelkeretek megállapitása és felosztása az ingatlankezelő vállalatok között /tanulmány/ 1 3ZL I 1^ —-------J I
