1973. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
208
w ’ ’ X * ?> I i fi- 67 vau, ahol magántulajdon van. Itt kapcsolódik* a városrendezási osztály a Földhivatallal, telekkönyvvel. Ma telekre tulajdont szerezni csak telekkönyvi bejegyzéssel lehet, csak a telekkönyvben feltüntetett jogok, kötelezettségek, terhek vagy korlátozások a mérvadók. Ami nincs benne a telekkönyvben, az állandó vita, pereskedés tárgya. Ne legyen végleges ápitági tilalom, maradjunk a ma elfogadott terminológiánál, van a visszavonásig terjedő ápitési tilalom, van tilalmat elrendelő határozat, amely konkrát időtartamot jelöl meg, 10-15 évet és van olyan, amely a tilalmat feltételhez köti, például tereprendezáshez, és ha a tereprendezés megtörtént, akkor lehet rá épitési engedályt adni. Ezeket a kérdéseket kellett volna itt felülvizsgálni. A helyzet az, hogy határozatban elrendelik uz ápitági tilalmat, arról értesíteni kellene az illetőt, aki a telek Tulajdonosa, mert panaszjoga van. Ha az ápitési tilalom jogerős, akkor a telekkönyvet érteaiteni kell, hogy ez a telekkönyvből tünjAk ki. Más kArdés az, hogy a telekkönyv is olyan helyzetben van, mint a városrendezási osztály. Azt a könnyebbságet fel lehet használni, hogy ha nem tudják, hol lakik azt illető telektulajdonos, akkor a kerületi tanács épületében kifüggesztik a határozatot 15 napra. Ajánlatos lenne a tilalmat valamelyik újságban is közzétenni. Ha letelt a 15 nap, akkor a telekkönyv jegyezze be a tilalmat. Nem feltétlenül kell ott az előirt forma szerint végrehajtani a bejegyzést, elég egy ceruzával x Írott széljegyzet, amely tartalmazza, hogy milyen szám alatt érkezett be az épitési tilalom, mert amikor valaki meg akarja vásárolni a telket, azt megnézik. Nem elegendő, hogy az illető telektulajdonos eljöhet és 30 forintért meg_____ _______________________________________m___________________________________ m * ___________________________ ____________ i ér
