1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
117
; i i o/ A torvezet 20 § /?/ bekezdése álláspontom szerint messze túlmegy a R, 32 §. /4/ bekezdésében foglaltakon, A R. a temető vagy temetőrész kiürítése oset< ii, ha a síremlékkel a létesítő felhivás ellenére sem rendelkezik, a temotőfenntartó rés,éré a siremlék értékesítési lehetőségét biztosítja, meghatározott célra, Ezzel szemben a tervezet 20 §, /?./ bekezdése kimondja, hogy ilyen esetben a síremlék a Fővárosi Tanács tulajdonába megy át. te i|H A kiürítés elrendelése azonban tulajdonváltozást nem eredményezhet, A R-ben meghatározott értékesítési lehetőség sem a temető fenntartójának tulajdonszerzésén alapult. Véleményem szerint a temető fenntartója az emlitett esetben csak a Ptk. 197 §, fl/ bekezdésében foglalt, a felelős őrzésre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon jogosult eljárni, azaz: a dolgot értékesítheti, anélkül, ho. ,y az a tulajdonába menne át, i A tervezet 20 §. /2/ bekezdése szerinti változtatásnak tehát jogi alapja nincs, f/ A tervezet 2 2 4. /l/ bekezdése szerint a temetőben elhelyezett tárgyakért, rongálásért - az intézet dolgozói részéről tanúsított gondatlanság vagy szándékos károkozás Kivételével - az intézet kártérítéssel nem tartozik. A kárfelelősség ilyen kizárását vitathatónak tartom. A teme tőt fenntartó Fővárosi Tanács a temetők kezelésével - a R. 3 §, /l/ bekezdése alapján - a Fővárosi Temetkezési Vállalatot bizta meg, A megbízás keretébe tartozik a rend fenntartása is, A R. 26 §-a temetőőr alkalmazását, 4 §-a kerítés felállítását irja elő, V töményem szerint e jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a temető fenntartójának felelőssége - a Ptk, 318 §-ára figyelemmel - a Ptk. 339 §—a szerint alakul, A felelősség alól tehát csak akkor mentesül, ha bizonyltja, hogy a R-ben előírtak szerint járt el. Ezért a tervezet szerinti felelői ségkorlátozásnak nincs hely?, Y g/A R. 26 §-a a temető őrzését az Intézetre, illetőleg temetőőrre, mint alkalmazottjára bizzu. Az őrzés a más érdekében való birtoklás egyik faja, harmadik személyekkel szemben az őrzőt ugyanazok a birtokvédelmi eszközök illetik meg, mint más birtokost. így az önvédelem, önsegély, a hatóság előtti birtok- védelem igé-nybevétele az őrzőt a birtokháboritóval szemben megilleti jogként, a jo osult vonatkozásában pedig kötelezettségként terheli. A tervezet 23 §-át a fontlekre figyelemmel körültekintőbben kellene meghatározni, mert csak a birtokvédelem keretében élhet a temetó'őr jogos önsegéllyel. 1 /f/f ^ E * I —i I V
