1973. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

155

1 1- 71 «

Tehát a metró űrszelvénye felett négy méter, azért, hogy a gyalogos átjáró beépíthető legyen, amely a földalatti vasút elosztó csarnokaként is szolgál. Ebben a fekvésben halad a vonal a Könyves Kálmán körútig. Ott is egy gyalogos aluljáró épül. A vonal vízszintesen el van huzva az üllői ut keleti oldalára, de meglehetősen széles, körülbelül 15-27 méteres nyi- lásu szerkezetet jelent, mert három vágány elhelyezése szükséges, lévén az észak-déli metró első üzembe helyezendő szakaszának egy tároló és fenntartó bázisa is, és mintegy 9 szerelvény egyidejű elhelyezésére szolgál. így tehát elég széles terület igénybevételét jelenti, és igy a műtárgynak szélső határoló vonala lényegében az üllői ut jelenlegi középvonaláig, sőt «

egyes szakaszokon azon túl is nyúlik. A yY*Pénzverde oldalán.

Ami az épitési munkák ütemét illeti, ez a létesítmény nem egy földalatti vasútállomás és nem egy vonalszakasz, hanem egy nagy javitómühely és tárolótér. Az észak-déli metró kocsi- i színnel ebben az időszakban még nem rendelkezik, hiszen a ko4

csiszin majd Kispest környékén lesz berendezve. így tehát az épitési munkák időtartamának megállapitésában figyelembe kell a venni, hogy körülbelül nagyobb műtárgy létesítésére kerül sor, mint az egész szentendrei HÉV-bevezetés. Légköbméterben az ottani létesitménynek körülbelül a duplája. Harmincezer négyzetméter ré^sfalat kell épiteni, két/négy gép jelenlegi teljesitményi adataival számolva, azon-kivül az Mi -tartozó, egyébként a legkorszerűbbnek tekinthető mélyépítési módszerrel, amikor előbb készítjük el a födémet és azután épitjük meg az állomást. Időt vesz el és azt is számításba kell venni, hogy ez a mintegy 20 ezer négyzetméteres létesítmény alapterületben több mint háromiz———---------------------------------------------ró