1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
150
j J \ j-48 I szeresen készit elő munkásakadémiákat, üzemi akadémiákat, ahol a ^ fizikai dolgozok szálánál felkészültségét igyekszünk előmozdítani. Kettős szakmásitást igyekszünk biztositani, a tanácsi iparban erre igen nagy szükség van, texőfedő-bádogos, vizvezetékszerelő-bádogos v , párosításokat, ugyanakkor különböző üzemvezetők vonatkozásában is iskolákat, tanfolyamokat rendezünk, a vállalatvezetők részére peI dig a Főigazgatóság tart évenként rendszeres továbbképzést. * Szabad legyen megemlíteni, hogy a tanulóképzésre is igen nagy súlyt helyez a Főigazgatóság. Különböző módszere kekkel, m pl. kollégiumok és tanulóképző műhelyek beállításával sikerül biz* tositani azt, hogy a tanácsi ipar teljes átfutásában összesen raintegy I.300 ipari tanulót nevel. A szakmunkásutónpótlás egyetlen báré zlsa a tanácsi építőiparnak és nagyon jó bázisa. Heg kell mondanom, hogy a tanulólemorzsolódás csak mintegy 4o százalékos. Ezt főleg a katonaság okozza, ugyanis amikor a szakmunkásképesitést a tanulók megkapják, be kell vonulniuk katonánál;. A katonaidő alatt más irányba orientálódnak és mintegy 4e százalékban az ÉA vagy mezős ’> gazdasági vonal felé huznak el. Sajnos ezzel a fluktuációval, lemorzsolódással kénytelenek vagyunk számolni. Ennek ellenére is erőí . teljesen fokozni akarjuk ezt a területet nemcsak a tanácsi épitő- ipar vonatkozásában, hanem az ingatlankezelés vonalán is. * Götz elvtárs feltette a kérdés, hogy milyen az arány Va jó munka és az uj ár között. Nem tudom, tudtam-e érzékeltetni k j számszakilag, hogy az árnövekedések hol jelentkeznek, evente mintegy San 5 %, 3,5-5 százalék közé tehető, mert 5 százalék a moxi- » murn, ami árváltozás hatására mint fiktív tényező lép a termelésbe, 1 ' ........... 7,50 —.........._......:...-... * ■ .HP
