1972. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
132
- az egy főre jutó kenyérfogyasztás 82 %-ra, a lisztfogyasztás 74 %-ra csökkont. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy a péksütemény fogyasztás is kisebb, ami elsősorban az ipari kinálat elégtelenségére vezethető vissza,- az egy főre jutó étolaj fogyasztás 2,3-szeresérc növekedett, ami táplálkozásélettani szempontból szintén kedvező,- az egy főre jutó tejfogyasztás 11,1 %-os növekedése jelentős, azonban a fővárosi lakosság még mindig kevés tejet és tejterméket fogyaszt,- az élvezeti cikkek nagyrésze, - ami korábban luxuscikknek . számitott - ma általános kereslet tárgyát képezi, /- a jelentős erőfeszítések ellenére az árukinalat több cikknél nem tudott lépést tartani a kereslettel. A már említetteken kivül nem volt kielégitő a kinálat többele között egyes húsféleségekből /egyes időszakokban sertéshúsból, belsőségből, az utóbbi időben ólőhalból/, továbbá.egyes húskészítmény választékból /vöröséin, főtt-húsok/, sörből, üdítőitalokból,- az idegenforgalmi csucsidényben viszonylag kevés volt a szárazáru /téliszalámi, gyulai kolbász/,- az előrecsomagolt, kiszerelt áruk részaránya jelentősen növekedett és jelenleg a forgalom döntő részét teszik ki, ami együttjárt a kereskedelmi és élelmiszeripari technológia jelentős és racionális fejlesztésével, /Ai önkiszolgálás rendszere a II. ötéves,terv folyamán kezdett csak nagyobb mértekben elterjedni./- a főváros burgonya, zöldség és gyümölcs fogyaszt ésa igen hullámzó; 19'60, évtől 1966-ig enyhén emelkedő, azt követően podig egyre csökkenő irányzatot mutat. A mezőgazdaság egyre kevesebb zöldséget, főzelékfélét termelt, amellett az időjárás étről évre kedvezőtlenül alakult. Különösen 1970-ben • itt f * L _________________-____________________________________________________________—~ * í® ' i : re- . *. ‘
