1972. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
117
I Elnök: De még a határozat is úgy van, hogy éljünk ajánlással a kerületi VB-k számára. Akkor nem lesz biztosítva az egységes eljárás. Az óvodák tekintetében miért nem lehet megvalósítani a béralap-gazdálkodást? Ha 7-8 fő az átlag, akkor olyan óvoda is van, amelyben 2o-an vannak. Miért nem lehet odaadni, ahol 2o-an vannak? De 7-8 fő esetén is lehet gazdálkodni a bérrel. Szerepel a javaslatok között, hogy a felügyeleti szerv a bérkeret 2o %-ának megfelelő összegben képezzen tartalékot. Nem világos előttem. Az összbérkeret 2o %-ából hol lehet tartalékot képezni? Talán a fogalmazás nem pontos. Gondolom, hogy az újonnan felosztható bérkeretről van szó. dr. V a r g a Sándor : A növekmény 2o %-áról. Elnök: De nem az van leirva. Mi az indoka annak, hogy a kerületben ilyen tartalékot kell képezni Egyszer az van, hogy a felügyeleti szerv a felosztható pénzekből képez magának tartalékot, Azután:ha nyugdíjba kerül a pedagógus és felvesznek helyette újat, kisebb bérrel, akkor azt a pénzt is a kerületbe akarják tenni. Mi az indoka, hogy azt ; is elvonjuk az iskola igazgatójától? Tehát a nyugdíjasnak és az újnak a bére közötti pénzt. Az is érdekelne engem, hogy az igazgatók túlajdórképpen mi felett gazdálkodnak és mi felett nem. Hogyan néznek ki az ará- > nyok. Tulajdonképpen miben van eltérés a Müv.Min. által kiadott előírásoktól? A legutóbbi VB-ülésen tii. abba maradtunk, hogy Mezei elvtárs levelet irta minisztériumnak a rendelet értei- A A V mezé3e üdvében. Adott-e a minisztérium Írásbeli maervarázatot.vaffv l- 35 -
