1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

-28 ­A jelzett fejlesztés révén 1985-re elérhető, hogy a fővárosi lakások 87-89 %-a bekapcsolható a közműves vízellátásba /1970-ben 80 %/, és a lakások mintegy 85 %-a a csatornahálózatba /1970-ben 78 %/. E muta­tóknál fontosabb, hogy igen jelentősen megnő a szennyvíz tisztítás aránya és mennyisége /1970-ben a főváros szennyvizének mindössze 5 faát tisztították/, csökken a viz- és csatornahálózat meghibásodása, törése. Az agglomeráció egyéb településein a közműves vízhálózatba bekapcsolt lakások ará*nya az 1970. évi 24 %-ról mintegy 60 fara emelkedhet, mig a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 4 faról mintegy 40 /o-ra emelkedhetne. d/ Kulturális ellátá,s. A fővárosi agglomeráció kulturális hálózata fejlesztésének körvonalazásakor ugyancsak az országosan tervezhető . fejlesztésből indultunk ki, kiválasztva a minimális anyagi ráfor­dítást igénylő változatot. Figyelembe véve azt a pedagógiai elvet, hogy az óvoda az általános iskolára előkészítő szervezet, biztosítani kell, hogy a fővárosi agglomeráció óvodáskorú gyermekeinek mintegy 75 faa, mindenekelőtt a mgasabb korosztályok, helyet kapjanak. Az elavult, bontásra érett általános iskolák helyett uj iskolák épí­tésével, az uj lakótelepek iskoláival el lehet érni, hogy az egy tanteremre jutó átlagos gyermekszám 33 fő legyen. Biztosítani lehet az agglomeráció minden településében a teljes szakosított oktatást. • r 1 mm A középiskolai hálózatot a kialakulóban levő iskolai-struktúra el­veinek megfelelően kell továbbiej leérteni. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a budapesti középfokú tanintézetekben fokozottan kell helyet adni a vidéki gyerekeknek, növelni kell tehát a kollégi­umi hálózatot. A főiskolák és egyetemek fejlesztésére országosan számba vett anyagi lehetőségnek mintegy felét a fővárosi intézmények fejlesztésére kell forditani. /Eötvös egyetem TTK kara, Közgazdasági egyetem stb./ go » 1 Sz. i 1 1 ' •

Next

/
Oldalképek
Tartalom