1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
te ■ •»<> mm***'*— * f _ 29 A főváros kulturális hálózatában inkább minőségi javitás számbavétele látszik célszerűnek. Számításaink szerint az előzőekben ábrázolt kulturális fejlesztés a fővárosi agglomerációban mintegy 10-12 milliárd Ft biztosításával látszik lehetségesnek. A szellemi életnek a fővárosban való túlcentralizáltságát lazítani szükséges. Számolni kell mégis azzal a realitással, hogy csak kisebb mértékben lehetséges a tudományos kutató, műszaki tervező, felsőfokú l művészeti, egészségügyi, kulturális stb. intézmények és intézetek vidéken való fejlesztése. e/ Az egészségügy fejlesztése. A fővárosban az egészségügyi’ ellátás központi kérdését - csakúgy mint országosan - a kórházak állapota és a viszonylag kevés kórházi ágy képezi. Emiatt - függetlenül attól, hogy a ^kórházi ágy ellá.tottság fajlagos mutatói iobtrak, mint az országos mutajtók a következő évtizedben is a rendelkezésre álló anyagi erő javarészét e célra kell számba venni. A tanácsi felügye- letü kórházak zsúfoltságát uj kórhá.zak és a meglevő kórházakhoz építendő uj osztályok enyhíthetik. Könnyítést jelenthet, ha a budapesti kórházakban fekvő vidéki betegek egy részét saját megyéjük kórházaiban helyezhetjük el. Igen nagy gondot kell fordítani a meglevő kórházak rekonstrukciójá.- ra és modernizálására. Néhány kórház teljes felújítását kell számba venni /László, Margit, Korányi, stb./. Külön Í3 meg kell vizsgálni a nem tanácsi felügyeletü szak-kliniká.k zsúfoltsága enyhítésének 'í . módját. A járóbeteg ellátá.s hálózata jelentősebb fejlesztést nem igényel. Sokkal inkább az ellátás szervezeti problémáinak megoldása - ez azonban nem csupán fővárosi probléma. Tervezésünkben figyelembe kell venni, hogy a fővárosi szociális otthonok 5000 férőhelyének több mint fele a fővárostól igen messze van /Gyula, Szentgotthárd, stb,/ - ez nem kevés családi konfliktussal jár. ta »
