1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
132
1 32. arra épül, .hogy elég gyakori az alapszabályok módosulása. Emiatt vissza kell menni a VB elé. Végső soron tehát egy eléggé operatív feladat kerül a VB hatáskörébe. Javasolom, hogy az alapszabály elfogadása legyen a VB hatáskörében, az alapszabály módosítása pedig, amely nem érdemben változtatja a termelőszövetkezetek működését, legyen a szakig, szerv hatáskörében. Vállalatoknál tudniillik nem fordul elő az alapszabály módosítása olyan gyakran, mint a termelőszövetkezeteknél. Ha a VB úgy fogadja el, ahogy Pórján elvtárs mondotta, akkor teljesen egységesen rendezzük a hatásköröket, lényegében a mezőgazdasági, az 9 ipari és a fogyasztási szövetkezetek vonat- kozásában. Ez egyébként közöttünk is felmerült. Gyakorlatilag az alapszabály dönti el a termelőszövetkezetek alapítását. Gsehik Ferenoné: Kertész elvtársék azért tették ezt a javaslatukat, mert a kerületek részéről elég nagy az észrevételezés, tudniillik egy-egy kerületben, például nálunk is, 37 szövetkezet van, de van, ahol 43. Minden nEh héten kit;üál valamelyik szövetkezet valamilyen módosítást. Mindig van valamilyen ötletük. A módosításra vonatkozó javaslat oda-kerül a VB elé és rendszerint módosítani kell. Tulajdonképpen nem is ez a nagy munka. Igazán nagy ! c munlca volt az egys zerátá jóváhagyás, amikor 37 szövetkezetét kellett jóváhagyni. Szerintem nem lehet igaza Fórján elvtársnkk, ott marad a feloszlatás, és ott kell, hogy maradj onj ha ott marad- , nalc az elnök fegyelmijével kapcsolatos Ugyekí &kkor nem lehet az alapit ást elvonni a VB-től, és ha az alapítás ott marad, akkor sajnos, nem lehet elvonni az alapszabályt és módosítását sem. Ezt tudomásul kell venni, ez egy logikus folyamat. Javasolom, hogy igy módosítsuk, akkor is, ha sok munkát jelent a VB számára. E 1 n öle : Megkérdezem Kertész elvtársat, hogy van-e , 9 fal J / * * • ■ tó # -• mmt— I
