1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

726

1 Az ügyfél meghallgatása vagy bizonyítékok pótlólagos becsato­lásra történő felhivása a fővárosi szakigazgatási szerveknél általában ritkán fordul elő. A szakigazgatási szerveken belüli és a társszakigazgatási szervek egymás közötti szakvéioménye- zéséinok, valamint egyes ágazatokban - közlekedési, építésügyi, r igazgatási - a helyszíni szemléknek jelentősebb szerepe van a fővárosi szakigazgatási szerveknél lefolytatandó bizonyítási eljárásokban. Tapasztalataink szerint az egyedi hatósági ügyek­ben a tényállások tisztázása általában alkalmas a döntések meg­alapozott meghozatalára. Tényállás tisztázatlansága miatt hatá­rozat megváltoztatására vagy módosítására a vizsgált időszakban általában kevesebb esetben került sor, mint a korábbi években, de a megváltoztatások okai között még mindig lényeges tényezőként szerepel. A fővárosi szakigazgatási szervek munkájában is elő­forduló hiba a hiányos, ügyfélhez szóló felhívás kiadása - pél­dául Kereskeddlmi-, Ipari Főosztályoknál - vagy szükségtelen hiánypótlás# Például iparjogositvány kiadására irányuló ügyben a fellebbezés elbírálása előtt orvosi bizonyítvány becsatolására hívták fel az ügyfelet, majd annak beérkezése után kielégített lakossági igény vagy jogszabály tiltó rendelkezése miatt utasí­tották el a fellebbezést. Ez reményeket kelthetett az állampol­gárban mintha,reá nézve kedvező döntés az orvosi bizonyítványtól függött volnat A tényállás tisztázása tekintetében a szakigazgatási szerveken belüli véleményezési tevékenység a korábbiakhoz viszonyítva meg­gyorsult. A társszakigazgatási szervek egymás közötti kapcso­latában azonban még gyakran hosszú idő telik el as észrevétel, ,.|1 szakvélemény megküldéséig. A "* í A helyszíni szemle kellő súlyt kap a szakigazgatási szervek ha­tósági eljárásában. Előfordul azonban,hogy leterheltségükre hi- • j vatkozva mellőzik a helyszini szemle megtartását és a döntést az ügyfél által előadottakra és a rendelkezésre álló adatokra alapozzák. Továbbá a megtartott helyszini szemléről nem mindig vesznek fel jegyzőkönyvet, vagy az ügydarabra csak egészen szűkszavú feljegyzést készítenek. Különösen jellemző ez a meg­állapítás az épitési ügyekre. E témában felmerül az un.helyszine- lési dij i bevezetésének kérdése, melynek indokoltságát célszerű lenne esetleg külön megvizsgálni. 9 A 1 _ > t 9 i r - 17 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom