1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

716

l- 7 ­A statisztikai adatok értékelésénél azonban figyelemreméltó, hogy az ügyfél sérelmének orvoslása miatti változtatás 1 felü­gyeleti intézkedés és a 19,^gyészi óvás egy részének kivételé­vel minden esetben az ügyfél kezdeményezésére indult. Vizsgálati megállapításaink szerint a gyakorlatban a statisztikai álatokkal kimutatott állapotnál kedvezőtlenebb a helyzet, mivel a vizsgálat több szakterületen tart fel az ügyfél által nem támadott, do jog­szabálysértő vagy kirívóan méltánytalan határozatot. Ez a körül­mény felveti a gyakoribb tételes, eseti, vagy célvizsgálat megtar­tását, a helytelen gyakorlat feltárását és a törvényes, megfele­lően mérlegelő eljárás biztosítását, Épitési területen kifogásolható, hogy az elsőfokú építésügyi ha­tóságoknak a közmüvek előzetes állásfoglalása, hozzájárulása alp­ján hozott döntései gyakran tartalmaznak olyan rendelkezést,amely az ingatlantulajdonosokat indokolatlanul jelentős összegű beruhá­zásra kötelezi olyan területeken, ahol a közeljövőben szanálnak. Több esetben indokolatlanul kötelezték az állampolgárokat viz- / vagy csatorna bekötésére. Egyébként az elsőfokú hatóság határo­zatait - közmű vonatkozásban - növekvő arányban támadják meg az ügyfelek /1968-ban 174, 1969-ben 2o8, 197e-ben 37e esetben/. ^ Ugyancsak az elsőfokú építésügyi hatóságoknál elvi tisztázatlan­ság jelentkezik a kötelezettek személye körében, építtető, tulaj­donos, kezelő, használó,haszonélvező vonatkozásában, ami az anyagi jogszabályok ismeretének hiányára utal. Egyes esetekben az építésügyi hatóságoknál, kerületenként eltérő gyakorlat mutatkozik az engedélyezési eljárás terén, többok között garázsépitési ügyekben is. Az állampolgárok fellebbezés és panasz- eljárás során hivatkoznak a más kerületben kialakult gyakorlatra vagy precedensre, ami az egységes másodfokú és panaszeljárás biz­tosítását nehezíti. Célszerű lenne, ha a Városrendezési és Építé­szeti Főosztály o kérdésben is irányelveket adna ki a kerületek részére. Gyámügyi területen a szülőnek fel nem róható okokból történő ál­lami gondozásbavétel esetén célszerű lenne - jegszabálymódesitás révén - a szülői felügyeleti jog fenntartásának biztosítása.A gyám­I ____ w ; mm#**

Next

/
Oldalképek
Tartalom