1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
717
I- 8 hatóságnak ugyanis korlátozott eszközei vannak, hogy mint állam- igazgatási hatóság, a kiskorút megvédje a további veszélyeztetéstől, a védő és óvintézkedések viszont gyenge hatásúak* Hihetetlenül szegényes költségvetési eszközök vannak a kerületeknél arra, hogy a nagyon rossz helyzetben lévő családokat segélyezzék, Állami gondozásba veszik tehát a gyeiiceket és akkor már nagj/ossze- gtt^Étá5- lehet fizetni a szülőknek, mint nevelő szülőknek. Az állami gendezásbavétel viszont a közvélemény szemében erkölcsi elitélés, súlyosabb, mint egy birói Ítélet. Afaszagí^stti tapatjatfaatejí. szo- riijt'-'a probléma megoldását ef&eegjWnpfe^ interhátus jeiTSgü neVe- 16 ©ttnanák férőhelye in ^^fíöveléőe/ísy Mezőgazdasági szakterületen a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az állatok tartását szabályozó 2/1969. számú Fővárosi Tanácsi rendelet és a Budapesti Városrendezési Szabályzatot módosító 2/1966. sz. Tanácsi rendelet egyes rendelkezései ellentmondóak. Az állattartásról szóló rendelet haszonállat tartását engedélyhez köti olyan területen, ahol a Budapesti Városrendezési Szabályzat haszonállat tartására alkalmas épület épitését megtiltja. A vizsgálat során történő egyeztetések eredményeként a kérdés újból szabályozásra került és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Főosztály előterjesztése alapján a Fővárosi Tanács 1971. október 29-i ülésén 4/1971. sz. rendeletével az állattartásról szóló rendeletét módosította. A mérlegelési és méltányossági jogkörben hozott másodfokú határozatok vizsgálatánál megállapítható, hogy egyes szakterületeken nem eléggé differenciálnak a határozat meghozatalánál. A mezőgazdasági ügyekben észleltek szerint a magánérdek és közérdek összhangja nem érvényesül tökéletesen. A határozatok nagy többsége több hónapos határidőket állapit meg méltányosságból, ami irreálissá teszi a teljesítést és nincs összhangban más hatóság /pl. építés/ kötelező határozatának rendelkezésével. E területen ia indokolt lenne a méltányossági jogkör differenciáltabb alkalmazása és a közérdek megfelelő előtérbe állítása az egyéni érdekek felett, I '7/1 ;i T • hl I I ;| : i
