1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
í i ! i- 4 197o. évi népszámlálás lakónépességre vonatkozó adatait kerületek és korcsoportok szerint még nem tette közzé - ezek csak 1972-bén állnak rendelkezésre - ezért az enné-l 65 ezerrel kevesebb, de ismeretes jelenlévő népesség alapján - annak arányos növekedésével, illetve továbbvezetésével - alakítottuk ki a kerületek lakosságszámát . ’ * A számításnál tekintetbe vettük, hogy a lakásszám és a népességszára változása nem egyértelműen egyenesen arányos. Ez lényegében a lakások nagyságával, zsúfoltságával és a város területén való elhelyezkedésével is összefügg. Budapesten 196o-197o között a lakások számának gyarapodása kot és félszer nagyobb volt mint a népességé. Ugyanakkor a XIX. kerületben pl. a lakások számának 7 %-os növekedése mellett a népesség száma lényegében nem változott. A XV. kerületben a lakások száma 8 %-kal nőtt, a népességé viszont kismértékben csökkent. A belső kerületekben - V., VI., VII., VIII. - is a lakásszám 1-9 %-os növekedésével szemben áll a népesség 1-6 %-os fogyása. Az uj lakótelepek révén azonban az egyes kerületekben - XI., XIII., XVIII., IX. - a népességgyarapodás követte a lakásszaporulatot. A belső kerületekből viszont a zsúfoltan /esetleg többes társbérletben/ élők külső kerületekbe költöznek. - Az épületállomány egy része avult, több belső városnegyed rekonstrukció előtt áll. A tervidőszakban legnagyobb mértékben a XI., a III., a XV. és a XIV. kerület lakossága növekszik. A III. kerület lakossága is meghaladja 1975-re a loo ezer főt, a XI. kerület pedig megközelíti az ország második legnagyobb városa: Miskolc népességét. i/ | L* ___________________________________________ —i ■ i.l "WB p