1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

22

I

*

I

*•

>r

A jelenlegi nyolccal szemben tizre emelkedik a loo ezres, vagy ennél népesebb kerületek száma. Ezekben /XI.,

XIV., XIII., VIII., XX., II., VII., IX., III. és XVIII./ összpontosul a tervidőszak végére a főváros lakosságának több mint 6c százaléka, /l.sz. táblázat/

A kerületek kiterjedése, beépítettsége és népességszáma között - bár a különbségek a lakástelepités'folytán mérséklődtek - továbbra is igen jelentősek az eltérések. ...

Az átlagos /23,9 krf-es/ kerületterületnél Budán csak az

. .. .....

I. kerület kisebb, mig Pesten kisebb a VII., a VI., az

V.V a VIII., a XIX.,"a IX., a XIII. és a XIV. A legnagyobb /6l,93 knf területű/ XVII. kerület csaknem harminc- szorosa a VII. kerületnek. A városiasabb, jobbára belső kerületek területe viszonylag lényegesen kisebb, beépítettsége, s ezzel-lak- és népsűrűsége, forgalma viszont általában nagyobb, mint a lazább beépitésü, alacsony népsűrűségű külső kerületeké.

A beépitett területek aránya Budán a lakóterületek növekedése folytán 1975-re mámr az összterület 42 %-ára terjed, a pesti oldalé p6dig a peremkerületek lazább beépítése miatt továbbra is alig haladja meg a 45 %-ot.

/2.sz. táblázat/

A területi és a beépitósi különbségek az ellátó hálózat fejlesztési lehetőségeit, következésképpen az ellátottság mértékét és színvonalát is nagymértékben befolyásolják. Ezért a rendelkezésre álló fontosabb mutatók alakulását nemcsak a lakónépesség, hanem a beépitettség szempontjából is vizsgáltuk.

Az összterülethez mérten a beépitett területek népsűrűsége átlagosan háromszoros, a belső kerületeikben

! ?2 1 , fi—------------------------------------------------------------------------ ;

í _L

ti

fl - 5 -