1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
159
1 jum lp flj 21. i A kerületekkel kezdjük ezeket a tárgyalásokat. Bizonyosan minden kerületnek lesz kifogása. Meg is kíséreltem például a XII. kerülettel. Más számokkal dolgoznak, mert más a felvétel az egészségügyi statisztikában, és más az oktatásiban. Egyik helyen a kihasználtságot mondják, a másikon a felvevő számot. Ez is nehezíti a dolgot. Az m 1. oldal 2. bekezdésében szerepel, hogy a szakig, szervekkel kaposolatban is vannak anyagok. Utal rá a jelentés. A szolgáltatás-fejlesztési alappal kaposolatban például az ipari főosztály kérte, hogy tekintsen el a VB attól, hogy kerületenként bontsák. Versenytárgyalások vannak egy pár helyen az üzlethelyiségek bérére. A pénzeszközök sem minden esetben adottak. Az egész hitelszféra évenként dől el, hogy mennyi lesz. Szépvölgyi elvtárs kérdezte, hogy lényegében lehet-e a kerületektől elvenni, és adni nekik? Nyilván vannak rá módozatok, hc^y lehet pontosítani. Alapvetően jelezzük, hogy a lakótelep építkezések viszik el a fejlesztések döntő részét, de nyilván van lehetőség arra, hogy bizonyos korrekoiók legyenek 1973- tól kezdve. Az 1972. évi tervben nagyon nehéz, de a 73-as tervben még lehet pontosítani bizonyos részeket. Azt kérjük, hogy a 72-es, valamint a 73-75-ös tervvel kapcsolatban hivja fel a VB a szakig, szerve két , hogy olyan utalás is legyen terveikben, amely a kerületi ellátások színvonalára vonatkozik. Eddig elhanyagolt probléma vált. Országos tárgyalásokon is általában fővárosi ellátási szint van. Meg kell határozni, hqgy mik azok, amelyeket a VB úgy tekint, hogy a kerületek is közelítve legyenek a fővárosi ellátáshoz. A körzeti orvosi ellátásnál, ah általános iskolai, az óvodai—bölosődei, az élelmiszer ellátásnál, a házak javításánál lehet például ilyen kikötéseket tenni. Király Andrásné: Csehikné elvtársnő kérdésére /rn r _J