1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
160
| , i I a 22. azt szeretném mondani, hogy az óvodai férőhelyek számát mindenképpen a lakosság számához kell viszonyítanunk. Egy adott vonatkozásban bizonyosan torz a viszonyítás, de valamihez kell viszonyítani. Ha a XVIII.-XIX. ,k*xlÜKt± valamint a XXI. kerületben a lakosság számához viszonyítunk, akkor nyilvánvalóan minden kerületben ahhoz kell viszonyítanunk. De nemcsak ezt nézzük a rangsor megállapításánál, hanem az óvodai kihasználtságot, az egy óvodai osopartra eső gyermekek számát, az elutasítottakét is. A mutatók tehát, mintegy négy-öt mutató, együttesen adják azt a rangsort, amelyet az anyagban is használunk, és az V. kerület így jelenig a második helyen van, 1976 elejére pedig az első hhlyre kerül a fővárosban az óvodai ellátottság szempontjából, noha építkezésre ott alig kerül sor. Ismétlem, valamihez viszonyítani kell, és ha minden kerületben ugyanahhoz viszonyítjuk, akkor igy adódik. Szépvölgyi elvtárs azt kérdezte, hogy a XVIII. kerületben hogyan osökken a tantermek száma. Fel fog épülni 12 tanterem, plusz 3 napközis terem. Huszonhat tantermet, valamint napközis termet viszont szanálnak. A kettő különbsége mindenképpen tanterem-csökkenés. A bölosfldei férőhelyek feliasználására vonatkozólag: a szakszervezet kérés£j\ most már egy-két éve, hogy az olyan üzemi xlxni bölosődéket, amelyekben a bölcsőde iránti igény nem olyan magas, használhassák fel óvodai férőhelyek számára, anélkül, hogy átminősítenék őket f óvodai férőhelyekké. Átmenetileg használhassák addig, amig óvodai férőhelyekre több szükség van. A vélemények persze megoszlanak ebben az ügyben. Az egészségügyi ágazat természetesen nem ért vele egyet, kimutatva, hogyan növekedik majd a bölcsődék iránti igény. Miután azonban az elutasítottak száma rendkívül magas, mi pillanatnyilag ezt a megoldást támogatjuk* /fhö !-1. • -5#
