1971. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
228
l- 24 Második megjegyzésem a 15. §-sal kapcsolatos. Ugyanaz a véleményem, mint Szépvölgyi elvtársnak, hogy pontosabban kellene meghatározni, hogy a bizottságtól mit is várunk. Legyenek benne tanácstagok? Ebből az anyagból nem derül ki és ha tanácstagokból lesz, akkor megfontolandó az, hogy a bizottság elnökét kinevezi a Tanács elnöke és le is válthatja. A tanácstagokat még sem válthatja le, hanem valamilyen szerv elé kell vinni a kérdést. Javasolom ezért, hogy ha ezt a pontot fenntartjuk, akkor határozzuk meg, hogy legyenelc-e benne tanácstagok és milyen százalékban. Legyen valamilyen orientáció a kerületek számára és alakuljon ki valamilyen egységes forma a kerületekre vonatkozólag. Kisléghy Imre: Három dologra szeretnék észrevételt tenni. » Az egyik: Az elosztás módja a kerületekben. Egyetértve azzal, hogy még differenciáltabban kellene vizsgálni, hogy milyen ismérvek alapján hoztunk, szeretném hangsúlyozni, hogy 4 ha a család nagyságrendjét figyelembe vesszük, akkor ellentételként felmerül az is, hogy a kerületekben nő a házasságok száma. Egyre inkább olyan szakadék lesz tehát, mint amilyen most is kialakult az elmúlt években. Kerületünkben pl. évente 15oo lakásigény halmozódik, mert annyian kötnek házasságot. Kb. 15o-2oo válást is kimondanak. Gyakorlatilag tehát eljutunk oda, hogy a nagy családok t ; igényének kielégítésére törekedve, olyan családok is lesznek, akik lo év alatt sem jutnak fiatal kategóriás lakáshoz és a következő időszakban ez rendkívüli feszültséget teremt. Indokoltnak tartanám tehát, ha a lakások nagyságát honorálnánk és nem darab-számát, mert hiába kapunk mi másfél( szobás lakásokat: 5-6 tagú családot nem tudunk bele tenni. Hiába I ni ; 1 " " zj * mm- .*>** '-mtp
