1971. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
229
íi ; i- 25 kap egy kerület két lakással többet: ha sok a nagycsaládos igénylő, nem tud mit kezdeni a darab-számra több, de kis lakásokkal. Azt kellene tehát vizsgálni belsőleg gondosabban, hogy milyen nagyságban adjuk a kerületeknek a lakásvolument és figyelembe ve- gyük a családok összetételét. A másik a lakások cseréjével kapcsolatos listába foglalás. Nálunk most is igy történik: a lakáscserék listában vannak. De milyenek vannak listában? Olyanok, hogy a kérelmező cserekérvénye több év óta nálunk van és amikor dönt a testület, a vb, akkor a lakások egy része, lo-2o százaléka szerepel a listában. Mi az, ami nem szerepel? Azok a lakások, amelyekre szövetkezeti lakásokat biztosítunk, vagy miután életveszélyes lakások esetében nem tudjuk realizálni a cserét, szövetkezeti lakással oldjuk meg. Ez nem szerepel, nem is szerepelhet a listában, mert a bizottság képtelen rá, csak a szakosztály képes arra, hogy végigjátssza a többszörös cserét. Ezt a gyakorlatot szerintem a jövőben is indokolt fenntartani. A lakásigénylők minőségi csereigénye legyen listában! Hiszen abban is a testület dönt. A harmadik, amit szeretnék érinteni, a tartalék kérdése. Kétféle álláspont alakult ki. Az egyik az, hogy a 4 évet illetőleg ki kell függeszteni egy tervet. Én indokoltnak látom a tartalékképzést több okból. Ezt is a gyakorlattal szeretném igazol- ni. Az elmúlt években a szanálásokkal olyan helyzetbe kerültek a kerületek, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága úgy döntött, hogy minden komfortos lakást igénybe vesz. 4 év alatt előfordulhat, hogy az épitlce.raés elhúzódása miatt nem kapunk lakásokat. Rendkivül ! J ! « 'iüMÍ mai
