1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
138
I i- 41 Ha a neonberendezés 10 cm-en felül belóg a közterületbe, akkor az általános rendelkezés értelmében fizetni káli. Az más kérdés, hogy mindazok a rendelkezéseink amelyeket magunk hoztunk, hogy fizessenek az Ingatlankezelő Vállalatnak az általunk felsorolt indokok alapján, most pedig a központi rendelkezés alapján fizessenek: ez a neonositási programnak nem használ, és el tudom képzelni, hogy ez a neonositás ütemét ősökkéntheti* F a j k o s Aladárné: Néhány megjegyzést szeretnék tenni, mert valószínűleg félreértettük egymást Kőmives elvtárssal. Nekem a köz területhasználat kérdésében hozott építésügyi és közlekedésügyi miniszteri, valamint fővárosi tanácsi rendelettel nincsen problémám. A díjtételek kérdésével először 1968. őszén, azután a második menetben 1969. tavaszán foglalkozott a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága. Mindkét alkalommal helyi szabályozás történt, ügy mondanám, hogy nem teljesen megnyugtató módon, mert amikor a szabályzatot életbeléptettük, az elég nagy vihart váltott ki néhány területen. A díjtételeknek az 1969. évben történt szabályozása után az elmúlt év novemberében elvi állásfoglalás történt a tételek összegszerűségére vonatkozóan, - és ahhoz viszonyítva került ide az előterjesztés. Az előterjesztést a pénzügyi osztály tette, - nem is tudom, hogy miért,-talán azért, mert ő a költségvetés gazdája és koordinálta az előterjesztést több szakigazgatási osztállyal. Idáig rendben van a dolog, - tudniillik a határozatot a Városrendezési és Építészeti Főosztály hozza, és nyilván ezeknek az irányelveknek, irány-tét eleknek megfelelően foglalja határozatba azt, hogy kinek mennyit kell fizetnie. Talán csak jj ^ | * «*» i»*v *.m*