1971. február 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

139

| * #•<&• & *» a- í á®®

| |- 42 - j

i

azt lehetne észrevételezni, hogy miért egyedül a pénzügyi osztály dolgozta fel az anyagot. A problémám az, hogy miért nem

úgy dolgozzuk fel az anyagokat, - és javasolom, hogy a Végre- •'«*haj tóbizottság foglaljon állást ilyen értelemben - hogy amikor valamelyik minisztérium általános jellegű rendelkezést ad ki, akkor szakosztályaink csatolják be az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokat is, hogy a Végrehaj tőbizottság mérlegelhessen az alsó és felső határok között, ne pedig a szakigazgatási osztályok. A mérlegelési jog most itt van, de nem tudunk mérlegelni, mert ahhoz itt kellene lenniök az eredetileg elfogadott alapelveknek is. Én tehát inkább ezzel kapcsolatban emeltem kifogást, - és azt kérem, hogy ha a jövőben a Végrehajtóbizottság részéről jelentkezik olyan igény, hogy bele akar látni az intézkedéseinkbe , arra meg kell adni a lehetőséget, mert a Fő- városi Tanáos Végrehajtőbizottságának apparátusa igy sokkal jobban lesz a saját jogszabályainak gazdája.

Az egyéb kérdéseket illetően olyan helyzet teremtődött, hogy létrejöttek ugyan irányelvek, de a fővárosra ezek nem vonatkoznak, hanem kimondottan a megyei jogú és a járási jogú városokra vonatkoznak. Ugyanakkor kimondják, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága azoknak a díjtételeknek az alsó és felső határától nem térhet el. A mi régi tételeink nem hogy eltérnének, hanem korrigálni kell azokat, mert voltak 1 esetek, amikor tiz- és húszszorosak voltak a díjtételek. Két

példát említek fel ezzel kaposolatban, hogy könnyebb legyen megérteni a dolgot. A Mulató elvtárs által szóvátett film- és televízió-problémának a díjtétele a megyei jogú városra vonat- ^